Kásád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||||
| Megye | Baranya | ||||
| Kistérség | Siklósi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 13,29 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 7827 | ||||
| Körzethívószám | 72 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Kásád község (horvátul: Каšad) Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.
Kásád Magyarország legdélebben fekvő települése.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Villányi-hegységtől délre, Beremend közelében.
A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből való.
Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.
A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.
Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.
[szerkesztés] Nevezetességei
1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Baranya megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by