Köd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A köd a levegő páratartamának egyik megjelenési formája, aminek hatására a vízszintes látástávolság 1 km alá csökken.

Tartalomjegyzék 1 Köd 2 Nyugvó vagy kisugárzási köd 3 Áramló vagy frontális köd 4 Ködfelszakadás 5 Ködfeloszlatás

[szerkesztés] Köd

A levőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom a legfinomabb kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja.

Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, pl. a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.

A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza.

A lehűlés módja lehet nyugvó és áramló köd.

[szerkesztés] Nyugvó vagy kisugárzási köd

A nyugvó, vagy kisugárzási köd oka a leggyakoribb ködfajta. Általában a szárazföldi felületek felett alakul ki, amikor a földfelszín kisugárzása következtében a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hűl. Derült hűvös éjszakákon alakul ki. Rendszerint vékony, néha a felszínen található tárgyak, pl. fák, tornyok kilátszanak belőle.

Mocsarak és ingoványok fölött még nyáron is keletkezik köd derült, csendes éjjeleken. Eredete azzal magyarázható, hogy a melegebb víz felett a levegő párában dúsabb, mint a környezetében és csekélyebb lehűlés is elégendő a pára részbeni kicsapódásához.

A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik. Ezek a kicsapódást elősegítő apró szemecskék a kondenzációs magvak.

[szerkesztés] Áramló vagy frontális köd

Az áramló, vagy frontális köd kialakulásánál két különböző hőmérsékletű, csaknem telített levegőfajta keveredik. A téli időszakban igen gyakran alakul ki.

Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé ér, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át hetek is megülheti a tájat.

Erre a ködfajtára jellemzőek az Anglia feletti tartós ködök, innen ered: a ködös Albion elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a föléje kerülő langyosabb légtömeget és létrehozza a 100-300 m magas és tartós ködréteget

[szerkesztés] Ködfelszakadás

A köd a Nap melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik. A melegedés hatására a levegő hőmérséklet is emelkedik, aminek következtében egyre több párát tud magába venni.

Sík felszínen a szelek rendszerint a ködöt eloszlatják.

A köd felszakadását, megszűnését a melegedésen kívül a lehűlés is megszüntetheti. A lehűlés hatására kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak lebegni a levegőben és visszahullnak a felszínre.

[szerkesztés] Ködfeloszlatás

A köd a közlekedést lelassítja, sőt meg is béníthatja. Ilyenkor igény van a kialakult köd feloszlatására. Költségei miatt néhány jelentős helyen alkalmazzák, pl. repülőtereken.

Ilyen módszer a környezet hőmérsékletének emelése, pl. alsó fűtés, vagy sugárhajtású motorok álló helyzetben történő működtetése, amikor igen magas hőmérsékletű és rendkívül száraz levegőt, illetve gázt fújnak pl. a leszállópályák mellett.

Ha nem vastag a köd, pl. nyugvó köd esetében, elegendő a levegő áramlásának beindítás, és keverése. Ez akár ventillátorokkal, vagy akár helikopterek működtetésével valósítható meg.

A felhőoszlatáshoz hasonlóan vegyi folyamatokkal is meg lehet indítani a köd cseppjeinek magvasításával és kiválásának beindításával.