Kötvény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Értékpapírok

Értékpapírok Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. Vannak olyan kötvénynek nevezett szerződések, értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetők annak, ilyen a pl. a biztosítási kötvény.

[szerkesztés] Típusai

[szerkesztés] Anonimitás szerint

Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki.

[szerkesztés] Megjelenési formája szerint

A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).

[szerkesztés] Kamatozás szerint

Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.

Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó (általában valamely banki vagy bankközi kamatláb változásához kötött, pl. jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR) kamatot, és a futamidő végén a névértéket.
Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. A befektető hozama (kamata) a beszerzéskori ár és a névérték különbözete lesz.

[szerkesztés] Kibocsátója szerint

Állami kibocsátású
- kincstárjegy
- államkötvény
Közintézményi kibocsátású (pl. önkormányzat)
Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
Vállalati kibocsátású

Természetesen a fenti kibocsátók kötvényei a piacon igen változatos neveken foroghatnak. Pl. diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy stb.

[szerkesztés] Egyéb csoportosítások

Biztonságosság szerint

biztosítékkal fedezett kötvény (a kibocsátó csődje esetén előre meghatározott biztosíték áll a kötvény mögött)
nem fedezett kötvény (nincs előre meghatározott biztosíték, az egyéb hitelezőkkel azonos besorolás alá esik csőd esetén)
alárendelt kötvény (a kibocsátó csődje esetén az egyéb hitelezők után kerül csak kielégítésre a követelés)

Specialitások szerint

egyszerű kötvény (amiről az eddigiekben beszéltünk)
visszahívható kötvény (lehetőséget ad a kibocsátó számára, hogy a kötvényt valamilyen előre meghatározott árfolyamon bármikor visszavásárolja)
átváltható kötvény (lehetőséget ad a birtokosa részére a kötvények meghatározott időpontban meghatározott számú részvényre történő kicserélésére)

[szerkesztés] Értékelése

Egy egyszerű, fix kamatozású kötvény elméleti ára a kötvény által fizetett pénzáramlások "diszkontálásával", azaz mai napi értékre (jelenértékre) átszámításával határozható meg, melynek a paraméterei az alábbiak:

Pénzáramlások:
- A rendszeres kamatfizetések C, melyek minden egyes (1,2,...,T) időpontban esedékesek;
- a névérték P, amely a kötvény lejáratakor, a T. időpontban esedékes.

Hozam: az elvárt (éves szintre átszámított) r hozam.
- r az ugyanilyen kockázati besorolású kötvények piaci kamatlába

A kötvény ára = $P_0 = \sum_{t=1}^T\frac{C}{(1+r)^t} + \frac{P_T}{(1+r)^T}.$

A fenti képlet azt fejezi ki, hogy mennyi pénzt kellene betenni a bankba r kamat mellett, ha a bankból éppen annyi pénzt szeretnénk kivenni, amennyit a kötvény az egyes időpontokban fizet.

Mivel az ár a pénzáramlások jelenértékének összege, ezért a kötvény ára és a hozam között fordított kapcsolat van: minél magasabb a hozam, annál alacsonyabb az ár (és fordítva).

A képlet a zéró-kupon kötvények értékelésére alkalmas: ekkor C=0 és csak egyetlen időpont van, a lejárat.

[szerkesztés] Minősítése

A kötvény minősítése hitelkockázatának a meghatározását jelenti. A kötvény minősítését független hitelminősítő ügynökségek végzik, akik kockázati osztályokba sorolják be az egyes kötvényeket.

A legismertebb minősítő ügynökségek a Moody's, a Standard & Poors és a Fitch Ratings.

A Moody's minősítési kategóriái Aaa, Aa, A, Baa, Ba, B, Caa, Ca, C, ahol Aaa a legjobb, a C pedig a legrosszabb minősítés. A Standard & Poors és a Fitch Ratings minősítési kategóriái AAA, AA, A, BBB, BB, B, CCC, CC, C, D.

Befektetési minősítésűnek nevezik a BAA (illetve a másik besorolás szerint BBB), vagy annál jobb minősítésű kötvényeket, míg bóvlinak (junk) nevezik a többi kötvényt.