Közraktári jegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Értékpapírok

Értékpapírok Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet

Piacok Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac

Részvények Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés

Befektetési alapok Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)

Származtatott ügyletek Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív

Tartalomjegyzék 1 Fogalma 2 A közraktározás 2.1 Közraktári szerződés 3 A közraktári jegy 3.1 A közraktári jegy átruházása

[szerkesztés] Fogalma

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. (1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról.)

[szerkesztés] A közraktározás

A közraktár olyan részvénytársaság, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek. Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

[szerkesztés] Közraktári szerződés

Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet. A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír.

Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.

A közraktározás – a felek megállapodása alapján – történhet oly módon, hogy az árut

a) a többi árutól elkülönítve, vagy

b) a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve tárolják.

Az a) esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.

A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni.

A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. A letevő – ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik – csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot értesíteni.

[szerkesztés] A közraktári jegy

A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:

a) a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén;

b) a közraktár megnevezését;

c) a letéti könyv sorszámát;

d) a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét);

e) a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és értékét;

f) a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét;

g) a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével;

h) a raktározás helyét, továbbá

i) a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását.

Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.

[szerkesztés] A közraktári jegy átruházása

A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával. Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.

A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.

Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.