Kapcsolt részek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a királyi Magyarországon Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.
A kifejezés valószínűleg a 16. század végén vagy a 17. század elején jött használatba. Első hivatalos előfordulása az 1608. évi I. törvénycikkelyben található a bécsi békekötéssel kapcsolatban. Ezt megelőzően a területnek bekebelezett vagy meghódított részek (partes incorporatae illetve subjectae) volt a közjogi neve.
A későbbiekben az önállóvá vált Erdélyhez csatolt Kraszna, Középszolnok, Zaránd vármegyéket és Kővár vidékét Zilah városával szintén kapcsolt részeknek nevezték. Innen származott az erdélyi fejedelem címe: Princeps Transylvaniae et partium Hungariae eidem adnexarum dominus. Amikor Erdély ismét a magyar király hatalma alá került, az országgyűlés többször sürgette ezeknek a részeknek a visszacsatolását, de az 1693-1733-ig terjedő időszak kivételével sikertelenül. Végül az 1848. évi VI. törvénycikk rendelkezett úgy, hogy ezeket a részeket minden tekintetben Magyarország elválaszthatatlan, kiegészítő részeinek kell tekinteni. Az abszolutizmus korában ezek a részek ismét Erdélyhez kerültek és csak 1861-ben illetve az alkotmány hatályba lépésével nyerték vissza korábbi jogállásukat.
Based on work by