Kapribogyó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kapribogyó | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Capparis spinosa Linnaeus, 1753 |
A kapribogyó (kaporna, tüskés kaporna, kápri) a Dél-Európában és a Földközi-tenger partvidékén honos kapri cserje (Capparis spinosa) ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott fonnyasztott bimbója.
A Földközi-tenger mellékén (francia, görög, olasz tengerparton) honos cserje sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbóját (Capparis flos), még fel nem nyílt állapotban gyűjtik, sós ecettel tartósítják. Hatóanyaga a sárga színű rutinglikozid, melyből kb. 0,05 -ot tartalmaz.
Gyakran hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával.
[szerkesztés] Felhasználható
Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez. Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő hatása van, erősíti az immunrendszert.