Karlóca
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Szremszki Karlovci / Sremski Karlovci, németül Karlowitz): város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
[szerkesztés] Fekvése
Újvidéktől 11 km-re délkeletre a Duna jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.
[szerkesztés] Története
1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Rajacićot szerb pátriárkává és követelte a szerb vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
Based on work by