New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Karmapa - Wikipédia

Karmapa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Karmapa Tibet első tudatosan újraszületett lámája. A Karmapa szó jelentése: "a cselekvés embere". Tudatának teljes felismerése után, már Buddha idejében megjelent mint az Együttérzés Bodhiszattvája (Szerető Szemek, tib. Csenrézi). Több tartalmas életet élt jógiként Indiában, később a Himalájától északra fekvő területeket választotta újraszületései színhelyéül. A kínai megszállás (1959) miatt a 16. Karmapa elhagyta Tibetet, biztosítva ezzel a Karma Kagyü Vonal fennmaradását. Nyugati tanítványainak segítségével pedig arról gondoskodott, hogy a tudat természetéről szóló tanítások ebbe a világba is eljussanak.

Az első karmapa, Düszum Tyenpa (1110-1193) Gampopa tibeti mester tanítványa volt. Tehetséges gyermekként már kiskorától a dharmát (buddhista tanítások) tanulta. Huszonéves korától nagy tanítókhoz járt és úgy tartják, ötvenévesen, jógázás közben világosodott meg. Attól kezdve karmapaként, mint Avalokiteszvara inkarnációjaként tisztelték, akinek eljövetelét már korábban megjósolták.

A második karmapáról, Karma Paksi (1204-1283) azt tartják, hogy ő az első ember aki tulku, vagyis egy láma reinkarnációja volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A fekete korona

A karmapák a fekete korona viselői, ezért fekete kalapos lámáknak is nevezik őket. A koronát a hagyomány szerint a dakinik (női spirituális lények) szőtték a hajukból és karmapának ajándékozták, szellemi megvilágosodásának elismeréséül. A spirituális korona tárgyiasult megfelelőjét Wen-ti, a harmadik Ming császár adta az ötödik karmapának. Ma Rumtekben van, a 16. karmapa utolsó lakhelyén.

[szerkesztés] A korábbi karmapák

Rangdzsung Rigpe Dordzse, a 16. karmapa
Rangdzsung Rigpe Dordzse, a 16. karmapa
  1. Düszum Tyenpa (dus gsum mkhyen pa) (11101193)
  2. Karma Paksi (12041283)
  3. Rangdzsung Dordzse (rang 'byung rdo rje) (12841339)
  4. Rölpe Dordzse (13401383)
  5. Desin Sengpa (de zhin gshegs pa)(13841415)
  6. Tongva Dönden (14161453)
  7. Csödrag Gyamco (14541506)
  8. Mityö Dordzse (15071554)
  9. Vangcsuk Dordzse (dbang phyug rdo rje) (15561603)
  10. Csöjing Dordzse (16041674)
  11. Jeshe Dordzse (16761702)
  12. Csangcsub Dordzse (Byang chub rdo rje) (17031732)
  13. Düdül Dordzse (17331797)
  14. Tekcsok Dordzse (17981868)
  15. Katyab Dordzse (18711922)
  16. Rangdzsung Rigpe Dordzse (Rang 'byung rig pa'i rdo rje) (19241981)
  17. Nincs megnyugtatóan eldöntve, hogy Ogjen Trinlej Dorzse (sz. 1985) vagy Táje Dordzse (sz. 1983) az igazi inkarnáció.

[szerkesztés] Vita a jelenlegi karmapa körül

A karmapák sokszor maguktól felismerik, hogy ők egy korábbi karmapa reinkarnációi, már egész kiskorukban megismerik elődjük munkatársait, barátait. Haláluk előtt verses formában utalásokat tesznek, hogy hol és kinél fognak újjászületni. A legmeghatározóbbak azonban mégis az előző inkarnáció közeli munkatársai, mert végül ők fogják eldönteni, hogy ki az új karmapa. A mostani, 17. karmapa esetében ebben nincs egyetértés. Mindkét jelöltetnek vannak támogatói a karma kagyü vonal fontosabb lámái közül, de teljes elismerést egyikőjük sem tudott elérni. Ettől függetlenül mindkét jelöltet színpompás ceremónia keretében karmapává koronázták.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A források szerzői általában egyik vagy másik karmapa-jelölt oldalán állnak, ezért az írások nem mindig tekinthetők objektívnek. Ez a korábbi inkarnációkról szóló írásokra is igaz, hiszen a korábbi reinkarnációk körülményei is befolyásolják a mostani kiválasztását.

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu