Tibet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


						Tibet határai száműzött csoportok szerint.
						Tibet Kína szerint.
						A Tibeti Autonóm Tartomány (ténylegesen).
						India igénye Aksai Chin részeként.
						Kína igénye a Tibeti Autonóm tartomány részeként.
						Egyéb történelmileg-kulturálisan Tibethez kapcsolható területek.

Ez a cikk Tibet történelmi régióról szól. Tibet más jelentéseit lásd: Tibet (egyértelműsítő lap)

Tibet (régebbi helyesírással Thibet; Sablon:Bo; [pʰø̀] Lhasa nyelvjárásban kínai nyelven: 西藏; pinjin átírás: Xīzàng vagy Sablon:Zh-stp régió Közép-Ázsiában, a tibeti nép otthona.

A terület határai vitatottak, a terület jó részét birtokló Kína a Tibeti autonóm tartomány részének tekint olyan területket is, amelyeket nem birtokol, jelenlegi területének egy részére India is igényt tartana és a száműzött tibeti kormány, a Központi Tibeti Adminisztráció szerint is a történelmi Tibet nagyobb, mint a jelenlegi kínai tartomány területe.

[szerkesztés] Földrajza

Tibet világ legmagasabban fekvő országa, területe 1,23 millió km². A terület átlagos magassága 4900 méter, ezért a "világ tetejének" is nevezik.

[szerkesztés] Történelem

Szongcen Gampo

Tibet megosztja a történészeket, a kínai nézetet vallók szerint a tibetiek Kr. e. 2200 körül elvándorolt, a Hunanban lakó régi, San Miao nép leszármazottai. Más elképzelések szerint, Belső-Ázsiából kivándorolt népcsoportok leszármazottai.

Az első tibeti írásos beszámolók Kr. e. 313-ban keletkeztek. Hiteles történeti leírások azonban Kr. u. 629-ből származnak és Tibet első történelmi királyához, a "tankirálynak" is nevezett Szongcen Gampo nevéhez köthetők.

1644-1912: Tibet kínai uralom alatt volt. A Kínában addig uralmon levő mandzsu dinasztia 1912-es bukásától, egészen 1949-ig Tibet viszonylagos függetlenséget élvezett, azonban jogilag továbbra is Kína hatalma alatt állt. Amikor 1949-ben a Kínai Népköztársaságot kikiáltották, majd 1951-ben hatalomra jutott a Kommunista Párt, a tibetiek tiltakozása ellenére újra kínai fennhatóság alá került az ország. A következő években több sikertelen felkelés volt országszerte, majd a kínai túlerővel való esélynélküli harcoktól menekülve, 1959-ben a dalai lámával együtt több tibeti lakos is külföldre, főleg Indiába menekült.

1987-ben a dalai láma tárgyalásokba kezdett a kínai hatóságokkal, azonban az 1989-es a kínai hatalomváltás az addig kedvező irányba haladó tárgyalásokat megszakította, és tovább folytatódott a kínai elnyomó, asszimiláló politika, valamint a kínai lakosok betelepítése.

[szerkesztés] Mitikus történelem

A helyi lakoság körében mitikus történetek élnek a tibeti nép eredetét tekintve. E történetek szerint, három isten - Mandzsusri, Avalokitesvara és Vadzsrapáni - szállt le a Földre, és eldöntötték, hogy az addig ember által lakatlan területet, benépesítik. Az egyik isten, Avalokitesvara (aki Tibet védőszentje is) him majommá változott, majd ezt követően feleségül vett egy hegyi démont, akitől hat gyereke született: három fiú és három lány. E hat gyermektől származik Tibet népe.

[szerkesztés] Vallás

Tibet ősi vallása a Bon, animizmussal és a sámánizmussal volt rokon. Kr. u. 630 körül került bevezetésre a buddhizmus, melyet az első ismert király, Szongcen Gampo vezetett be. Jelenleg a buddhizmus elterjedt az országban.