New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
User:Karmela/fonagy ivan - Wikipédia

User:Karmela/fonagy ivan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezen a lapon anyaggyűjés történik egy bővebb szócikkhez Fónagy Ivánról. A hetedhét határon túli közös szerkesztésre választottuk ezt a formát. Kérünk, hogy vedd fel velünk a kapcsolatot az idetartozó "vitalap" segítségével vagy pedig emilben, ha te is bele szeretnél folyni az anyaggyűjtésbe! Karmela 2006. december 6., 13:43 (CET) és Eva Bérard 2006. december 6., 13:46 (CET)



Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fejléc

ide jön egy fotó F.I.-ról
ide jön egy fotó F.I.-ról

Fónagy Iván (Budapest, 1920. április 8. - Párizs, 2005.április 11.) a nyelvelmélet, a hangtan, a stílus, a költői nyelv és a mélylélektan úttörő kutatója, a nyelvtudományok doktora, az MTA tagja.

[szerkesztés] Élete

Fónagy Iván 1920-ban született Budapesten. Európai színvonalú nyelvészeti tudományos iskolázottságát és a Pázmány Péter Tudományegyetemen - főként Laziczius Gyulánál, a prágai iskola prominens képviselőjénél -, Kolozsvárott és Párizsban szerezte. A költői nyelv nyelvészeti vizsgálata terén Gáldi László volt a mestere, pszichoanalitikai képzettségét pedig Hermann Imrének köszönhette. 1949-ben fejezte be egyetemi tanulmányait (francia nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, és fonetika szakokon). Lektor és fordító, majd az MTA Titkári Hivatalában dolgozik, 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 1959-től 1967-ig osztályvezetője.
1967-ben meghívást kapott Párizsba, 1967-től 1970-ig a Sorbonne vendégtanára. Ideológiai mozzanatoktól sem mentes nehézségei hatására 1971-ben végleg Párizsban telepszik le, nyugdíjba vonulásáig a CNRS kutatóprofesszora (directeur de recherche).

kell-e ez a megjegyzés az ideológiai mozzanatokról?

A magyarországi tudományos élettel azonban sohasem szűntek meg a kapcsolatai: folyamatosan publikált magyar nyelvtudományi, irodalomtudományi és pszichoanalitikai folyóiratokban is, előadásokat tartott, részt vett hazai konferenciákon. Tagja volt számos hazai és külföldi tudományos társaságnak. [1]
A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta külső tagjai közé.[2]

[szerkesztés] A nyelvész

Leírás és idézetek.

[szerkesztés] Az irodalomtudós

Füst Milán könyv
Világirodami Lexikon cikkek
A költői nyelvről egyetemi tankönyv

[szerkesztés] A mélylélektan kutatója

Leírás, idézetek.
Kutatója vagy müvelöje volt a mélylélektannak? 
Vagy inkább csak felhasználta a nyelvészeti kutatásokban?

[szerkesztés] Barátok, tanítványok, munkatársak

Leírás, leírás.

Szerb Antal, Illyés Gyula, Áprily Lajos tartoztak méltatói közé. [3]

Illyés és Áprily méltatták csak vagy hatott is őrájuk? 
Hivatkozások, idézetek Illyéstöl és Aprilytól
Milyen munkái vannak Illyésröl és Aprilyról?

Rendkívüli kreativitásáról nevezetes.

Fia, Peter Fónagy ma az egyik legnevesebb pszichoanalitikus, aki eredeti és nagyon perspektivikus módon hozta összefüggésbe a korai kötődés elméletét és a Borderline személyiségzavart.[4]

ide jön karikatúrája önmagáról

[szerkesztés] Főbb művei

  • A mágia és a titkos tudományok története (1943)
  • A mozgalmi nyelvről (J. Soltész Katalinnal, 1954)
  • A hangsúlyról (1958)
  • A költői nyelv hangtanából (1959, 1989)
  • A magyar beszéd dallama (Magdics Klárával, 1967)
  • Füst Milán:Öregség. Dallamfejtés (1974)
  • La métaphore en phonétique (1980)
  • Situation et signification (1982)
  • La repetizione creativa (1982)
  • La vive voix (1983)
  • Gondolatalakzatok, gondolkodási formák (1990)
  • A költői kutatásról (1992)
  • Le lettere vive. Scritti di semantica (1993)
  • Rögződés és változás a nyelvben (1997)
  • A költői nyelvről (1999)
  • Languages within Language (2001)
Találtam egy hivatkozást: "Nyelvek a nyelvben ÁNyT XII. (1978)"
Ez a "Languages within Language (2001)" eredetije magyarul, 
vagy egy régi cikk ugyanazzal a címmel?
Mi az hogy ÁNyT? Általános Nyelvészeti Tanulmányok : Az emberi nyelv 

sokfélesége. Bp., Akadémiai K., 1978 333 p. Többen írtak bele,hamarosan

megnézem, hogy Fónagy pontosan mettől meddig. ÁNYT az Akad. K.
könyvsorozata.
  • Dynamique et changement (megjelenés alatt)

[szerkesztés] Díjak

  • Munkácsi Bernát-díj (2003) [2]

[szerkesztés] Szervezeti tagságok

  • Ferenczi Sándor Egyesület
  • Magyar Pszichoanalitikai Egyesület
  • New York Academy of Sciences
  • International Society of Phonetic Sciences
  • Societas Linguistica Europaea
  • Société de Linguistique de Paris

[szerkesztés] Irodalomjegyzék

  • Jean Perrot (szerk.): Polyphonie pour Iván Fónagy. Édition L'Harmattan 1997, Paris, ISBN 2-7384-5458-5, 522 oldal.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Karmela/fonagy ivan témájú médiaállományokat.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Max Mustermann témában.
A magyar Wikikönyvekben.
további információk találhatóak
Mustermanns Buch témában.

Sablon:PND

[szerkesztés] Források

  1. ^ Kiefer Ferenc: Fónagy Iván, Magyar Tudomány, Megemlékezés rovat, 2005/9 1170. o.
  2. ^ 2,0 2,1 MTA: Az MTA tagjai
  3. ^ litera - az irodalmi portál
  4. ^ Békés Vera:A „konstruktív pesszimizmus” forrásvidéke, A magyar tudományos műhelyek „utolsó polihisztorai” és „titkos klasszikusai” a 20. század első felében (RECEPCIÓ ÉS KREATIVITÁS - Nyitott magyar kultúra)

[szerkesztés] Megjegyzések

Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Sablon:Personendaten
Más nyelveken

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu