Kenyérmezői-patak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kenyérmezői-patak Piliscsaba területén ered és nagyjából a 10-es főút mentén folyik észak-keleti irányba, végül Esztergomnál, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.
[szerkesztés] A 2004-es szennyezés
2004. július 30-án a dorogi Onyx kft – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott Kenyérmezői-patakba, azon keresztül a Dunába. Az itt található csápos- és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét. A szennyezés összesen ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyetzette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyyaztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló és rák fajták.
[szerkesztés] A 2005-ös szennyezés
2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezei patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza nem már tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.
Based on work by