Kerepes
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Magyarország | ||||
| Megye | Pest | ||||
| Kistérség | Gödöllői | ||||
| Rang | község | ||||
| Polgármester | Franka Tibor | ||||
| Terület | 24,07 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 2144 | ||||
| Körzethívószám | 28 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Kerepes: község Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A „régi 3-as” (mert egy ideig 30-asnak hívták), ma ismét 3-as főközlekedési út vonalán található Budapest és Gödöllő között félúton; a Szilas patak közelében. Legnagyobb önálló nevű településrésze Szilasliget. A Budapest-Gödöllői HÉV vonal áthalad rajta.
[szerkesztés] Története
- Első okleveles említése 1148-ban; „kerepesi-rév”-ként.( kerep: régi magyar szó; jelentése hajó, csónak.)
- 1400-as évek elején épülhetett a Szent Miklós templom.
- 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult, mely biztosan nem igaz, mert akkor már a törökök voltak itt.
- 1690-es évektől kezd megint benépesülni főként szlovák (tót) német és magyar telepesekkel.
- 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába kerül Kerepes.
- 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett.
- 1882-ben épül meg a HÉV Budapest és Kerepes között.
- 1911-ben villamosították a HÉV vonalát, és a vonalat kibővítették. Az új végállomás Gödöllő lett.
- 1978-ban egyesítette a szocialista hatalom Kistarcsát és Kerepest Kerepestarcsa néven, a Tanácsháza kistarcsai részre került, ezzel megkezdődött a falurész hátrányos megkülönböztetése.
- 1995. január 1-jétől ismét önálló Kerepes.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Templomrom, a Kálvária dombon.
- Római katolikus templom. (szecessziós – épült: 1911-1912)
- Tiszttartói ház és magtár.
Based on work by