Pest megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| PEST MEGYE | ||
 |
||
 |
||
| Régió | Közép-Magyarország | |
| Megyeszékhely | Budapest | |
| Terület | 6393,51 km2 | |
| Népesség | 1 135 657 fő | |
| Népsűrűség | 177,62 fő/km2 | |
| Települések száma | 186 | |
Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A megyében található az ország földrajzi középpontja, Pusztavacs.
Domborzat
Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m.), a Pilis (757 m.) és a Dobogó-kő (700 m.)
Éghajlat
Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.
Vízrajz
A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén folyik át. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.
Élővilág, természetvédelem
A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.
A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.
Lásd még: Pest megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] Történelem
A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, a Visegrádi vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilis-hegységet szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.
A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és a solti régiót is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
Pest megye mai határai a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határai azonban néhány község átcsatolásával kiigazításra kerültek Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
A Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi vármegyeháza épületében találhatóak.
Pest megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
- Aszódi kistérség (35 281)
- Budaörsi kistérség (146 852)
- Ceglédi kistérség (122 113)
- Dabasi kistérség (43 475)
- Dunakeszi kistérség (64 414)
- Gödöllői kistérség (107 020)
- Gyáli kistérség (73 493)
- Monori kistérség (90 640)
- Nagykátai kistérség (61 481)
- Pilisvörösvári kistérség (84 999)
- Ráckevei kistérség (127 619)
- Szentendrei kistérség (73 082)
- Szobi kistérség (13 002)
- Váci kistérség (68 467)
- Veresegyházi kistérség (31 691)
[szerkesztés] Népesség
Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes Budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Kultúra
Lásd:
- Pest megyei múzeumok listája
- Pest megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
Lásd még:
[szerkesztés] Települései
A megyének 36 városa van, az ország legtöbb várossal rendelkező megyéje.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
| Monor (20 975) | Nagykáta (12 865) | Ráckeve (8912) | ||||
| Cegléd (37 939) | Vecsés (18 664) | Budakeszi (12 793) | Tököl (8799) | |||
| Vác (33 903) | Százhalombatta (16 963) | Pécel (12 740) | Ócsa (8785) | |||
| Gödöllő (31 263) | Dunaharaszti (16 931) | Pilisvörösvár (12 699) | Tura (8009) | |||
| Dunakeszi (29 208) | Fót (16 195) | Szigethalom (12 643) | Aszód (5972) | |||
| Budaörs (24 228) | Dabas (16 021) | Albertirsa (11 457) | Dunavarsány (5810) | |||
| Szigetszentmiklós (24 201) | Abony (15 781) | Pilis (10 721) | Örkény (4973) | |||
| Gyál (21 184) | Göd (15 329) | Veresegyház (10 707) | Nagymaros (4470) | |||
| Nagykőrös (25 795) | Pomáz (14 405) | Üllő (9881) | Szob (2960) | |||
| Szentendre (22 796) | Gyömrő (13 669) | Kistarcsa (9306) | Visegrád (1654) |
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Lábjegyzet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Startlap linkgyűjtemény
- Pest megyei szállások
- Pest-megye domborzati térképe
- Vezérmegye.hu - Pest megyei hír- és szolgáltató portál
Based on work by