Kinizsi Pál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kinizsi Pál (Temeskenéz? 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.) hadvezér. Kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli ereje és sorozatos győzelmei alapján mondai alakká vált hős.

1467-ban említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros megye főispánjaként. Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár. Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért kapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A "Kinizsi várat" aztán palotával, barbakánszerű kapuvédőművel egészítette ki. 1478-ban pálosokat telepített, a mezővárossá kinevezett Vázsonyba, számukra kolostort és templomot építtetett. 1480 körül vette feleségül Magyar Balázs lányát, Benignát. 1480-ban Somló várát is megkapta. Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél aratta a török felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél győzött. Mátyás halála után Corvin János ellen fordult, Ulászló mellé állt. 1490-ben várát a német Miksa herceg elfoglalja melyet következő évben visszafoglal Kinizsi. 1492-ben megsemmisítette a szétzüllött fekete sereget. Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól, betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrő ostrománál halt meg.

A Nagyvázsonyban található vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofágja, amelyben holttestét az általa alapított pálos kolostorban helyezték el. 1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodrony páncélingét, sisakját és kétélű pallosát, ezek később a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A Vár előtti téren bronz lovas szobra, Szabó Iván alkotása áll, a Kinizsi és a Vár utca sarkán pedig tábla őrzi emlékét. Sírköve a budai Vármúzeumban. Somlón a Kinizsi-szikla őrzi emlékét.