Kisszeben

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kisszeben (szlovákul Sabinov, németül Zeben, latinul Cibinium) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. Orkuta tartozik hozzá.

Kisszeben helye Szlovákiában

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Eperjestől 16 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

A monda szerint neve a közeli Tarkő urának Szabina nevű lányától származik, aki II. Endre hitvese lett volna és a király a várost az ő emlékére építtette.

[szerkesztés] Története

A városkát a 12. században alapították. Virágkorát a 12. század végén és a 13. század elején élte flamand telepeseinek köszönhetően. A város a tatárjáráskor elpusztult. Első írásos említése 1248-ból származik. Lakói kezdetben főként mezőgazdaságból, később kézművességből éltek. Fejlődésére serkentőleg hatott, amikor 1299-ben III. András király Nagysárossal és Eperjessel együtt adómentességet, vámszedési jogot, szabad bíróválasztási és ítélkezési jogot, valamint vadászati és halászati jogokat adott Kisszebennek. 1406-ban Zsigmondtól kapta további kiváltságait és szabad királyi város lett. A 15. század végére Kisszeben Kassával, Eperjessel, Bártfával és Lőcsével együtt az öt legjelentősebb felvidéki város szövetségének az ún. "Pentopolis"nak a tagja lett. A kezdeti virágzás után a hanyatlás időszaka következett. A 16. században elérte reformáció, melyet vallási harcok követtek. A város a kuruc harcokban leégett, majd 1709-ben a lakosság több mint fele pestisjárvány áldozata lett, amely veszteséget azóta sem heverte ki. 1848-49-ben a város ifjúsága lelkesen vett részt a szabadságharcban, ezért Kossuth „hű Szebennek” nevezte. A 19. századra azonban Kisszeben lényegében a jelentéktelenebb vidéki mezővárosok szintjére süllyedt. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a városról: "Szeben, Cibinium, Sabinow, szabad kir. város, Sáros vmegyében, Eperjeshez éjszaknyugotra 2 mfdnyire, a Tarcsa vize mellett igen kies vidéken, 2590 tót lakossal, kik közt 1798 r., 200 g. kath., 576 evangel., 16 zsidó. Van kath. paroch. és 2 evangel. anyaszentegyháza, egy kegyesatyák collegiuma, gymnasiummal együtt, papiros malma. A város kőfallal van körülvéve; egyébiránt sok lent termeszt; sok és jó gyolcsot készit; borral kereskedik; gabonából, szilvából sok pálinkát főz. A szilva a házikertekben szokott megaszaltatni." [1] 1910-ben 3288 lakosából 1640 szlovák, 1168 magyar, 341 német és 120 román volt. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az óvárost egykor négyszög alakú fal övezte, melyet tornyok, bástyák erődítettek, melyek nagy része ma is áll, csupán a kapukat bontották le.
Főterén áll a román kori, 1461-ben leégett, 1484 és 1518 között gótikus stílusban bővített Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplom. 1523-ban reneszánsz stílusban átalakították. Harangtornya 1657-ből való. Eredeti gótikus oltára Lőcsei Pál mester alkotása a budapesti Nemzeti Múzeumban látható.
Barokk piarista kolostora az egykori 1740-ben épített líceum helyén áll. 1784-ben épült, ekkor költözött át az iskola a mai épületbe. Sok szlovák kiválóság tanult falai között.
A városháza épülete.
Evangélikus templom.
Görög katolikus templom.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1853. július 5-én Csontváry Kosztka Tivadar festőművész
Itt született Bartsch Ede, Sáros vármegye főorvosa
Itt született 1889. május 21-én Kosáry Emmi operett-prímadonna és színésznő.
Itt hunyt el 1790. január 7-én Wagner Károly jezsuita szerzetes, történész, műfordító, egyetemi tanár.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Kisszebeni járás települései

Kisszeben (Sabinov)

Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) ·Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Harcsárlucska (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)