Szlovák nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szlovák (slovenčina)
Beszélik:	Szlovákia, Egyesült Államok, valamint Közép-Európa országai
Terület:	Közép-Európa
Beszélők száma:	6 millió
Helyezés:	???
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád  Szláv nyelvek   Nyugati szláv nyelvek    Szlovák nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Szlovákia, Európai Unió
Szabályozza:	Szlovák Tudományos Akadémia – Ľudovít Štúr Nyelvi Intézet
Nyelvkódok
ISO 639-1	sk
ISO 639-2	slo
SIL	slk

A szlovák nyelv (szlovákul slovenčina a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, melyből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak, a jugoszláviai bácskeresztúri szlovákok is ezen a nyelvjáráson beszélnek, de cirill írással írnak). Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000) vannak nagyobb szlovák kolóniák. Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek.

A felvidéki magyarok általában kétnyelvűek, a magyar mellett a szlovák nyelvet is beszélik.

2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Tartalomjegyzék 1 A nevük eredete 2 A szlovák irodalmi nyelv kialakulása 3 A szlovák ábécé 4 Kiejtés 4.1 Magánhangzók 4.2 Kettőshangzók 4.3 Mássalhangzók 4.4 Hangsúly 5 Nyelvtan 5.1 Főnevek 5.2 A főnevek többes száma 5.3 Névelő 5.4 Melléknevek 6 Példaszöveg 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A nevük eredete

Egykor a szlovákokat a magyarok tótoknak hívták, ahogyan pl. a románokat oláhoknak, a szlovéneket pedig vendeknek nevezték. Ezek a népnevek a szlovák, román stb. nemzetállamok kialakulása után (de az internacionalista testvériség idejére mindenképpen) kivesztek a magyar nyelvből. A tót név végső soron a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, annak szinonimája. A szlovák népnév a 15. században terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű szlovo alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata.

[szerkesztés] A szlovák irodalmi nyelv kialakulása

A szlovák nyelv közép-szlovákiai nyelvjárása a hivatalos nyelv alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója Anton Bernolák pap (1762- 1813) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet. Fonetikus helyesíráson alapult, tehát írd ahogy hallod. Ezt az irodalmi nyelvet két művében mutatta be: Slovenská gramatika(Szlovák nyelvtan) és Jazykovedno-kritická rozprava o slovenských písmenách (Nyelvtani-kritikus elbeszélés a szlovák betűkről). Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: Slovár Slovenski Česko-Latinsko-Nemecko-Uherski, amely csak halála után jelent meg, hat kötetben.

A szlovák irodalmi nyelv törvényesítésére 1843-ban került sor. Ľudovít Štúr a közép-szlovákiai nyelvjárást vette alapul, ugyanis szerinte a legszebben szlovákul a Tátra környékén beszélnek. Művei, melyekben bemutatta az új nyelvet: Nárečja slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí (Szlovák nyelvjárások vagy szükség ebben a nyelvben írni) és Náuka rečí slovenskej (A szlovák nyelv tana). A szlovák helyesírás eddigi utolsó javítása 1998-ban következett be.

A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A 18. század közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti Zemplén megyei nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát pl. az sz betűt használták. Az amerikai emigráció még 20. századunk elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Különben a vajdasági Bácskeresztúron (Ruski Krstur/Руски Крстур) élő görög-katolikus és magukat ruténeknek nevező szlovákok e zempléni eredetű nyelvjárásban beszélnek és cirill betűkkel írnak.

[szerkesztés] A szlovák ábécé

Figyelem! A ch a h után áll!

A q, w csak idegen nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban (pl. watt) fordul elő.

A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Segítségünkre lehet, hogy csak a szlovákban léteznek az ä, ĺ, ľ, ô, ŕ, csak a csehben léteznek a ě, ř, ů betűk.

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.

• a: mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: kefa ['kefa]
• á: mint a magyar á [a:]: dáva ['da:va]
• ä: mint a magyar e [ɛ]: pät [pɛt]
• e: mint a nyelvjárásbeli zárt e [e]: veľmi ['veʎmi]
• é: hosszú, nyílt e [ɛ:]: zdravé ['zdravɛ:]
• i, y: mint a magyar i [i]: chlapi ['xlapi], ryba ['riba]
• í, ý: mint a magyar í [i:]: cudzí ['ʦuʣi:], dlhý ['dl-ɦi:]
• o: mint a magyar o [o]: koč ['koʧ]
• ó: mint a magyar ó [o:]: Tótová ['to:tova:]
• u: mint a magyar u [u]: ulica ['uʎiʦa]
• ú: mint a magyar ú [u:]: kľúč ['kʎu:ʧ]

Megjegyzés: az i, í lágyítja az előtte álló d, l, n, t mássalhangzókat (kivéve néhány újkeletű idegen szót), az y, ý nem. Néhány szóban viszont etimológiai okoból írnak y, ý-t i, í helyett.

Ragozáskor figyelni kell, hogy egy hosszú magánhangzó után ugyanabban a szóban nem következhet még egy hosszú hang, ilyenkor a ragok is rövidülnek.

[szerkesztés] Kettőshangzók

• au, av: hasonló a magyar au-hoz [au]: auto ['auto], pravda ['prauda]
• eu, ev: hasonló a magyar eu-hoz [eu]: Európa ['euro:pa], polievka ['poʎjeuka]
• ia: rövid j előtétű rövid, palócos á [ja] (lágyít!): žiak [ʒjak]
• ie: rövid j előtétű magyar e [je]: miesto ['mjɛsto]
• iu: rövid j előtétű magyar u [ju]: biura ['bjura]
• ô: rövid u előtétű nyílt o [wɔ]: kôň [kwɔɲ]
• ou, ov: hasonló a magyar ou-hoz [ou]: tebou ['cɛbou], kov [kou]

Megjegyzés: az av, ev, ov kapcsolatok csak szótag végén (és nem n, ň előtt!) ejtendőek így!

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [ʣ], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]).

Példák: Hybe ['ɦibɛ], Levice ['ʎɛviʦɛ], cudzí ['ʦuʣi:], Fatra ['fatra], Magura ['magura], Dunaj ['dunaj], zrážka ['zra:ʃka], Komárno ['koma:rno], Poprad ['poprat], Muráň ['mura:ɲ], veľký ['vɛʎki:], textil [tɛkstil], Zlieskov ['zʎjɛskou].

A többi betűt a következő módon ejtjük:

Betű	Ejtése
č	magyar cs [ʧ]: čaj [ʧaj]
d	e, é, i, í előtt mint a magyar gy [ɟ]: deti ['ɟɛci]
	szó végén magyar t [t]: brod [brot]
	egyébként magyar d [d]: dobré ['dobrɛ:]
ď	magyar gy [ɟ]: ďumbier ['ɟumbjɛr]
dž	magyar dzs [ʤ]: džús ['ʤu:s]
h	zöngés, h-szerű hang [ɦ]: horný ['ɦorni:]
ch	mint a "Bach" szó ch-ja [x]: chlap [xlap]
l	e, é, i, í előtt lágy l [ʎ]: slivka ['sʎifka]
	egyébként magyar l [l]: pol [pol]
ĺ	kemény, szótagképző l [l:]: žĺtok ['ʒl:-tok]
ľ	lágy l [ʎ]: poľa ['poʎa]
n	e, é, i, í előtt mint a magyar ny [ɲ]: dlane ['dlaɲe]
	k, g, x előtt mint a magyar bank szóban [ŋ]: Roženka ['roʒɛŋka]
	egyébként magyar n [n]: čierný ['ʧjɛrni:]
ň	magyar ny [ɲ]: dlaň [dlaɲ]
ŕ	kemény, szótagképző r [r:]: hŕba ['ɦr:-ba]
s	magyar sz [s]: sýr [si:r]
š	magyar s [ʃ]: kočiš ['koʧiʃ]
t	e, é, i, í előtt mint a magyar ty [c]: deti ['ɟɛci]
	egyébként magyar t [t]: tam [tam]
ť	magyar ty [c]: ťa [ca]
ž	magyar zs [ʒ]: žiak [ʒjak]

A d, l, n, t betűk idegen eredetű szavakban (telefón), néhány ősi szláv szóban (ten, jeden, vtedy), valamint a hímenmű többes számban (tí odvážni mladí muži [tiː odvaːʒni mladiː muʒi]) nem lágyulnak e, é, i, í előtt. Hasonlóan a melléknévi -e, -é végződés (krásne [kraːsnɛ] / zelené [zɛʎɛnɛː] stromy ) sem lágyít. Ezzel szemben egyes nyelvjárásokban az ľ és a le, li kapcsolatokban az l-et nem ejtik lágyan.

A zöngés mássalhangzók szó végén és zöngétlen mássalhangzók előtt zöngétlenekké válnak. Hasonlóképpen a zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésekké válnak.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly általában az első szótagon van..

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] Főnevek

A szlovák nyelvben a főneveknnek három nyelvtani nemük lehet: hímnem, nőnem, semlegesnem.

A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak: élő főnevek és élettelen főnevek.

Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.

• a hímnemű szavak kevés kivétellel (pl: hrdina hős) mindig mássalhangzóra végződnek
• a nőnemű főnevek -a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň vagy -ň végűek lehetnek
• a semlegesnemű főnevek pedig -o, -e, -ie vagy -a/ä végűek.

[szerkesztés] A főnevek többes száma

A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük.

• hímnemben:
  • hímnemű élő főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: -i/-ia/-ovia
  • hímnemű élettelen főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: -y/-e
• nőnemben:
  • a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják: -y/-e/-i
• semlegesnemben
  • a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak: -á/-ia/-atá/-ence

[szerkesztés] Névelő

A szlovák nyelvben nincs határozott névelő, a határoztalan pedig ritkán használt. Ezek helyett a szlovák inkább mutató névmás alakjait használja

• hímnem:
  • élőre ten – tsz: tí
  • élettelenre ten – tsz: tie
• nőnem
  • esz: tá – tsz: tie
• semlegesnem
  • esz: to – tsz: tie

[szerkesztés] Melléknevek

A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak. Végződései:

• hímnem
  • egyes szám: -ý (dobrý) – többes szám (élő/životné) -í (dobrí) (élettelen/neživotné) -é (dobré)
• nőnem
  • egyes szám -á (suchá) – többes szám -é (suché)
• semleges nem
  • egyes szám -é (zlé) – többes szám -é (zlé)

A mellékneveknek létezik még egy csoportja, amelyek ún. „lágy” végződést kapnak.

• hímnem
  • egyes szám -í (cudzí) – többes számban (élő/životné)-í (cudzí), (élettelen/neživotné) -ie (cudzie)
• nőnem
  • egyes szám -ia (čia) – többes számban -ie (čie)
• semleges nem
  • egyes szám -ie (tretie) – többes számban -ie (tretie)

[szerkesztés] Példaszöveg

Otče náš, ktorý si na nebesiach, posväť sa meno tvoje, príď kráľovstvo tvoje, buď vôľa Tvoja, ako v nebi, tak i na zemi.
Chlieb náš každodenný daj nám dnes a odpusť nám naše viny, ako i my odpúšťame svojim vinníkom. A neuveď nás do pokušenia, ale zbav nás zlého.
A Miatyánk szövege szlovákul

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A cseh és a szlovák szókincs eltérései (cseh nyelven)
• Szlovák Nemzeti Korpusz (Szlovák Tudományos Akadémia)
• Rövid szlovák nyelvi szótár (egynyelvű; Szlovák Tudományos Akadémia)
• Rövid szlovák nyelvi szótár régebbi változata
• Részletes szlovák igeragozás
• Bevezetés a szlovák nyelvbe
• Szlovák ábécé és kiejtés
• Szlovák nyelv
• Languages-on-the-Web: szlovák linkek
• Szlovák alapkifejezések
• Szlovák online tanfolyam
• Szlovák nyelvjárások térképe
• Angol-szlovák-angol szótár
• Szlovák-angol-szlovák szótár
• Orosz-szlovák-orosz szótár, nyelvtan és fórum
• PhDR. Caltíková Milada, Slovenský jazyk a literatúra,2006, ISBN 80 85471 95 7

Szláv nyelvek
Keleti szláv	Belarusz | Kárpátaljai ruszin | Ó-keleti-szláv† | Ó-novgorodi nyelvjárás† | Orosz | Rutén† | Ukrán
Nyugati szláv	Alsó-szorb | Cseh | Felső-szorb | Kasub | Knaani† | Lengyel | Pannóniai ruszin | Poláb† | Pomeraniai† | Szlovák | Szlovinc†
Délszláv	Bánáti bolgár | Bolgár | Egyházi szláv | Görögországi szláv | Macedon | Óegyházi-szláv† | Közép-délszláv diarendszer vagy Szerbhorvát (Bosnyák, Bunyevác, Horvát, Montenegrói, Szerb) | Szlovén
Egyéb	Proto-szláv† | Russenorsk† | Szlavoszerb† | Slovio
	†Kihalt

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban