Klebelsberg Kunó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gróf Klebelsberg Kunó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.) kultúr- és tudománypolitikus.

[szerkesztés] Előélete és politikai karrierjének kezdete

1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett, 1913-tól 1917-ig a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkárként dolgozik. 1915-től a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen, a Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bújkált. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő. 1922-től az Egységes Párt tagja. 1921 decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter.

[szerkesztés] Kultuszminiszteri tevékenysége

1922 júniusától 1931 augusztusáig vallás és közoktatásügy miniszter volt. Oktatási reformot hajtott végre. A népiskolai program keretében ötezer, főként tanyai iskolát létesített, és a középiskolai oktatást is megreformálta azáltal, hogy bevezette a reálgimnáziumot. Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségét. A Collegium Hungaricumokat (CH) a tudósutánpótlás biztosítására hozta létre, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. Az 1930–1931 tanévig a következő létszámmal működtek: Bécsi CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például Náray-Szabó István (1926–28) kémikus, Vargha László (1927–30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38) és Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926–30). A római CH-ban tanult 35 fő, Franciaországban 17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fő.

Klebelsberg a működése előtt elsődleges ún. „szellemtudományok” (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. 1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezőgazdasági, tehát a természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre. A program végrehajtását kettős szervezet biztosította: társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására, valamint az állami segélyt kezelő Országos Természettudományi Alap és Tanács. Ezek a szervezetek 1944-ig több millió pengővel segítették a természettudományos és műszaki kutatók munkáját. Klebelsberg Kunó érdeme, hogy a figyelmet fordított a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének fontosságára, és támogatásának is köszönhetők a korszak reál-értelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.

Síremléke a szegedi Fogadalmi Templomban található.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Általános ismertető
• Klebelsberg Kultúrkúria (Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ) - Budapest
• [1]
• [2]
• [3]
• Kultúrpolitika és közoktatásügy a két világháború között
• Melocco Miklós a Vasárnapi Újságban