1944
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- március 19. – Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba, ugyanaznap Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemondását.
- március 31. Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök aláírja a Hyde Park egyezményt, melynek értelmében Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nem adhatja ki az atomfegyverek fejlesztése során szerzett ismereteket.
- május 18. – Márton Áron római katolikus püspök a kolozsvári főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt.
- június 4. – A szövetséges csapatok bevonulnak Rómába.
- június 6. – A normandiai partraszállás
- június 10. – SS-csapatok lemészárolják a francia Oradour falu 642 lakosát; a kegyetlenkedést 5 férfi és egy nő éli túl.
- június 17. – Kikiáltják Izland függetlenségét.
- augusztus 23. – I. Mihály román király a politikai pártok és a hadsereg támogatásával sikeresen végrehajtotta a kiugrást, Ion Antonescut letartóztatta és Constantin Sănătescu vezetésével új kormányt alakított.
- augusztus 29. – Kitör a szlovák nemzeti felkelés Besztercebányán;
- szeptember 23. – a szovjet hadsereg Battonyánál átlépi a trianoni magyar határt
- október 15. – Horthy Miklós kiugrási kísérlete a II. világháborúból
- november 7. – Franklin Delano Roosevelt elnök harmadik újraválasztása az USA-ban
- november 30. – A visszavonuló német csapatok felrobbantják a lakihegyi adótornyot
- december 21. – Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
- december 25. – A szovjet csapatok bekerítik Budapestet, megkezdődik Budapest ostroma.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1944 a filmművészetben
[szerkesztés] 1944 az irodalomban
- október 11. – Gyöngyösi János (későbbi külügyminiszter) újraindítja az 'Alföldi Népújságot.
[szerkesztés] 1944 a zenében
- Bemutatják Bartók Béla Hegedű-szólószonátájáta
[szerkesztés] 1944 a politikában
- október 13. – a KDNP alakuló ülése
[szerkesztés] 1944 sporteseményei
[szerkesztés] Születések
- február 1. – Rubovszky György, jogász, politikus
- március 17. – Voith Ági színésznő
- április 5. – Martonyi János ügyvéd, külügyminiszter
- április 7. – Gerhard Schröder német kancellár
- május 4. – Huszti Péter Kossuth-díjas színész
- május 12. – Babos Ágnes kézilabdázó
- május 14. – George Lucas amerikai filmrendező, producer
- május 20. – Joe Cocker angol énekes
- május 20. – Hammang Ferenc olimpiai bronzérmes, világbajnok kardvívó
- június 22. – Klaus Maria Brandauer osztrák színész, rendező
- június 27. – Bólya Péter, író († 1993)
- július 13. – Rubik Ernő, építész, tervező, feltaláló
- augusztus 1. – Bajkó Károly birkózó († 1997)
- augusztus 19. – Knézy Jenő sportriporter
- szeptember 1. – Leonard Slatkin amerikai karmester
- szeptember 10. – Pogány Judit színésznő
- szeptember 30. – Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész
- október 28. – Coluche francia színész, humorista
- november 4. – Linda Gray színésznő (Dallas)
- november 8. – Nemere István író, műfordító
- november 17. – Danny DeVito amerikai színész
- november 17. – Lorne Michaels kanadai filmproducer
- november 17. – Monspart Sarolta tájfutó világbajnoknő
- november 19. – Straub Elek magyar üzletember
- november 23. – Joe Eszterhas forgatókönyvíró
- november 28. – Komár László magyar énekes
- december 1. – John Densmore amerikai zenész
- december 2. – Ibrahim Rugova koszovói elnök († 2006)
- december 17. – Bene Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó († 2006)
[szerkesztés] Halálozások
- január 11. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter, Mussolini veje
- január 11. – Emilio De Bono olasz katonatiszt, a fasiszta mozgalom alapító tagja (* 1866)
- február 21. – Szisz Ferenc magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix győztese (* 1873)
- február 25. – Dési Huber István grafikus és festőművész (* 1895)
- március 9. – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere (* 1871)
- április 25. – Julier Ferenc katonatiszt, 1919-ban vezérkari főnök, katonai szakíró (* 1878)
- június 14. – Róth Miksa üvegfestő (* 1865)
- július 27. – Ságvári Endre jogász, antifasiszta ellenálló
- augusztus 23. – II. Abdul-Medzsid, az Oszmán Birodalom utolsó szultánja
- október 8. – Gerde Oszkár kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1883)
- október 9. – Balogh Rudolf fotóművész (* 1879)
- október 14. – Erwin Rommel német tábornagy (* 1891)
- november 4. – Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok vívó (* 1906)
- november 9. – Radnóti Miklós költő (* 1909)
- november 19. – Horvay János szobrász, (* 1873)
- november 22. – Sir Arthur Stanley Eddington huszadik század eleji angol asztrofizikus (* 1882)
- november 30. – Szomory Dezső magyar író (* 1869)
- december 20. – Bródy Imre fizikus
- december 30. – Romain Rolland francia író, Nobel-díjas (* 1866)
[szerkesztés] Nobel-díjak
Fizikai | Isidor Isaac Rabi |
Kémiai | Otto Hahn |
Orvosi-fiziológiai | Joseph Erlanger, Herbert Spencer Gasser |
Irodalmi | Johannes Vilhelm Jensen |
Béke | Nemzetközi Vöröskereszt |