Koessler János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Koessler János (Waldeck, 1853. január 1. – Ansbach, 1926. május 23.): zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, orgonista.
- Tanárképzőt végzett, majd a müncheni zenei főiskolán Rheinberger és Wüllner tanítványa.
- 1877-től 1881-ig a drezdai konzervatórium elmélettanára és kórusvezetője.
- Rövid kölni tartózkodás után, ahol a városi színház karmestere, 1882-ben került Magyarországra; a Zeneakadémia orgona-, majd 1883-tól, zeneszerzés tanára.
- 1908-ig működött itt, ezalatt egy nagy magyar zeneszerző-nemzedék (Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Jacobi Viktor, Kálmán Imre, Siklós Albert, Weiner Leó) mestere.
- Hosszú vándorévek után az I. világháború végén Ansbachban telepedett le, 1920–1924-ben Hubay Jenő főigazgató hívására Budapesten a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakának vezetője, majd visszatért Ansbachba.
- Zeneszerzői és pedagógiai munkásságára a brahmsi örökség döntő módon rányomta bélyegét. Alkotóművészete sosem tudott kiszakadni az eszménykép hatóköréből, de ugyanez a szellemi irányvonal érződik valamennyi növendékének indulásánál.
Based on work by