Kollektív bűnösség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kollektív bűnősség elve valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonása azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen (vagy föltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre.
A kollektív bűnősség alkalmazását eredetileg tagadták a polgári büntetőjogi elméletek. A 20. században azonban, mint politikai elv, érvényesült a gyarkolatban. A második világháborúban győztes nagyhatalmak alkalmazták a legyőzöttekkel szemben, illetve a kisebbségben élő, a legyőzött nemzetekhez tartozó emberekkel szemben. Az 1945-ös potsdami konferencia is kimondta a csehszlovákiai, lengyelországi, magyarországi német nemzetiségű lakosok egy részének Németországba telepítését. A Beneš-dekrétumok a Csehszlovákiában élő németek és magyarok elleni intézkedéseket jelentettek.
[szerkesztés] Forrás
- Horváth Jenő: Világpolitikai lexikon (1945-2005)
