Lengyelország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam, amely nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Belorussziával, míg északon a Balti-tengerrel, Litvániával és végül Oroszországgal (a Kalinyingrádi Terület nevű exklávé révén) határos. Földrajzi helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország története során igen sokszor hadszíntérré vált.
|
|||||
| mottó: Bóg, Honor, Ojczyzna magyarul: Isten, becsület, haza |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | lengyel¹ | ||||
| Főváros | Varsó | ||||
| Köztársasági elnök | Lech Aleksander Kaczyński | ||||
| Miniszterelnök | Jarosław Kaczyński | ||||
| Terület - Összes - % Víz |
68. 312 685 km² 2,6% |
||||
| Népesség - Összes (2004) - Népsűrűség |
31. 38 626 349 123,5/km² |
||||
| GDP - Össz (2005) - GDP/fő |
23. 512 890 millió USD 11 000 USD |
||||
| Függetlenség | Visszanyert 1918. november 11. |
||||
| Pénznem | Lengyel złoty (PLN) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: van) | ||||
| Nemzeti himnusz | Mazurek Dąbrowskiego | ||||
| TLD | .pl | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | PL | ||||
| Hívószám | +48 |
||||
| 1: belorusz, kasub, német és ukrán nyelvet is használnak néhány hivatalban. Azonban ezek nem hivatalos nyelvek. | |||||
 |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (legmagasabb pontja a Sniezka (lengyelül: „havas csúcs”, 1603 m) és a Kárpátok, beleértve a Tátra), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik.
[szerkesztés] Vízrajz
A legnagyobb folyó a Visztula (lengyelül Wisła),a nyugati határfolyó, az Odera (lengyelül Odra), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (lengyelül Mazury) a leglátogatottabb tóvidék az országban. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók.
[szerkesztés] Éghajlat
Lengyelország éghajlata mérsékelten kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez. Északon Óceáni éghajlat jellemző.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Az ország neve
Lengyelország neve lengyelül Polska. Az ország hivatalos neve Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság. Az ország neve és a nép polak, polski neve azonos eredetű. A legelterjedtebb vélemény szerint a Polska és polak elnevezések a polán nevű szláv törzs nevéből erednek. Egy másik nézet szerint a név egy Goplanie nevű néptől származik, amely a Goplo-tó körül élt, és 845 körül kb. 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén. Az elfogadott etimológia szerint a név végső gyökere a pole („mező”) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.
A magyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete az óorosz lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.[1]
[szerkesztés] Történelem
A lengyel nemzet a 10. század közepe táján kezdett egységes, felismerhető területi egységgé válni.
[szerkesztés] Lengyelország 16. századi aranykora
Lengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége a lengyel-litván államközösség idején volt. Jagelló ház uralkodott, Megválasztották III. Valoi Henriket. Halála után Báthory István uralma alatt erős hatalom jön létre. IV.Rettegett iván háborúzása közben foglalják el Litvániát. Lengyelország polgárai büszkék voltak ősi szabadságjogaikra és parlamenti rendszerükre. A lengyelek számára a szabadság azóta is a legfontosabb értékek egyike. 1586 után meggyengül a hatalom. Kozákok fellázadnak és 1648-ban az oroszokhoz csatlakoznak. A lengyelek gyakran nevezik magukat a „Szabad emberek nemzetének”.
[szerkesztés] 17-18. század
A 17. század közepén a Bohdan Hmelnickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét az Tűzzel-vassal című regény örökítette meg. 1699 előtt számos háború folyt Törökország, Oroszország, Svédország, Erdély és Brandenburg-Poroszország között. Az ezt követő 80 év folyamán a gyakorta háborús övezetté váló ország intézményi rendszerében is eluralkodott a totális anarchia, és az ország meggyengülése az Oroszországtól való függőség növekedésével járt. A felvilágosodás Lengyelországban a teljesen független politika és a néhai államrendszer visszaállításának támogatását hozta el, megalkotva ezzel Európa első írott alkotmányát.
A reformfolyamat megszakadt Lengyelország 1772, 1793 és 1795 évi, Oroszország, Poroszország és Ausztria közötti felosztásával. A lengyelek nem hagyták elveszni szabadságukat, és sokszor fel is lázadtak elnyomóik ellen.
Lásd részletesen: Lengyelország három felosztása
[szerkesztés] 19. század
A napóleoni háborúk után a helyreállított lengyel állam, a Varsói Nagyhercegség néven létezett mint az Orosz Birodalom része, a nagyhercegséget az orosz cár uralta. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelország liberális alkotmányt hozott, azonban a cár gyámkodása alatt lévő területet már ez sem tudta megmenteni az országot. Az orosz cárok hamarosan megnyírbálták a lengyel szabadságjogokat és az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. A 19. század végén, az osztrák uralom alatt sínylődő Galícia vált a felkelések központjává.
[szerkesztés] 20. század
Az első világháború alatt a szövetséges haderők egyöntetűen megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Ezt Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 13 pontban dekralálta. Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét. (Második Lengyel Köztársaság).
A szovjet-orosz agresszióval szemben Lengyelország megőrizte függetlenségét az 1919. évi lengyel–szovjet–orosz háborúban. A Második Lengyel Köztársaság a második világháború kitöréséig állt fenn, amikor Németország és a Szovjetunió felosztották a területét maguk között (1939. szeptember 27.). Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott ez az időszak. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét zsidók tették ki.
A háború után Lengyelország határait nyugat felé tolták, a keleti határ a Curzon-vonal, míg a nyugati határ az Odera-Neisse határ lett. Ezáltal Lengyelország 76 000 négyzetkilométert, a háború előtti méretének 20%-át elvesztette. A határmódosítások emberek millióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált. A Szovjetunió győzelme után, Közép-Európa más államaihoz hasonlóan,Lengyelországban is kommunista kormány alakult. 1948-ban a sztalinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. 1956-ban a totalitárius rendszer liberálisabb formát öltött. Sok ember kiszabadult a börtönökből, és a szabadságjogok skálája is kiszélesedett.
A munkások megmozdulásainak hatására már 1980-ban megalakult a "Szolidaritás" szakszervezet, amely az idők múlásával politikai erő lett. Ez a párt döntötte meg Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmát 1989-ben, megnyerte a demokratikus választásokat, és az elnöki székbe is a Szolidaritás párt jelöltje került.
[szerkesztés] A rendszerváltás óta
A sokkterápia program az 1990-es évek elején képessé tette a lengyel gazdaságot az átállásra, és az egyik legdinamikusabb rendszerváltó állammá vált. Lengyelország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A kormány hathatós kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az igen volt többségben. Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
AZ 1952-ben született alkotmányt 1989-ben módosították. 1997-ben végül népszavazás hagyta jóvá a jelenlegi alkotmányt. Ez tartalmazza a katolikus egyház követeléseit, az élethez való jogot.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarás parlamentet (lengyelül Zgromadzenie Narodowe,azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm [Szejm]) és a 100 tagú Szenátusból (Senat [Szenat]) áll. A jelenlegi, 1997. évi alkotmány szerint az 5%-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet.
Az államfőt, azaz a köztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják.
A legfőbb közigazgatási szerv a Minisztertanács, amelyet a miniszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minsztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában (Szejm) többségi koalíció adja.
Az igazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy), (bíráit a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra).
A Szejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki az Ombudsmant, vagy más szóval az Állampolgári jogok biztosát (Rzecznik Praw Obywatelskich), öt éves időtartamra.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben lásd: Lengyelország vajdaságai
Lengyelország 16 vajdaságra (lengyelül województwo), mint közigazgatási régióra oszlik:
- Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie)
- Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)
- Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie)
- Łódźi Vajdaság (Łódzkie)
- Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie)
- Lublini Vajdaság (Lubelskie)
- Lubuszi Vajdaság (Lubuskie)
- Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie)
- Opolei Vajdaság (Opolskie)
- Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie)
- Podlasiei Vajdaság (Podlaskie)
- Pomerániai Vajdaság (Pomorskie)
- Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie)
- Sziléziai Vajdaság (Śląskie)
- Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)
- Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie)
[szerkesztés] A Lengyel Parlament alsóházába – a Sejmbe – 2005-ben bekerült politikai pártok
- Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD)
- Lengyel Parasztpárt (PSL)
- Jog és Igazságosság Pártja (PiS) – kormánypárt
- Polgári Platform (PO)
- Önvédelem Párt (Samoobrona) – koalíciós párt
- Lengyel Családok Ligája (LPR) – szélső jobboldali koalíciós párt
- Lengyel Szociáldemokraták Pártja (SDPL)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Lengyelország hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 38 576 600 (2003), korábbi adatok: 24, 8 millió (1950), 32,5 millió (1970), 38,7 millió (1999)
- Népsűrűség: 123 fő/km2 (2003)
[szerkesztés] Legnépesebb települései
- Városi lakosság: 64,7% (2003)
| Város | Népesség (2004) | Vajdaság |
Kép:Krakau05.jpg
Kraków
|
|
|---|---|---|---|---|
| 1 | Warszawa/Varsó | 1 692 000 | Mazóviai (Mazowieckie) | |
| 2 | Łódź | 774 000 | Łódźi (Łódzkie) | |
| 3 | Kraków | 758 000 | Kis-Lengyelországi (Małopolskie) | |
| 4 | Wrocław | 634 000 | Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie) | |
| 5 | Poznań | 571 000 | Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie) | |
| 6 | Gdańsk | 460 000 | Pomerániai (Pomorskie) | |
| 7 | Szczecin | 420 000 | Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie) | |
| 8 | Bydgoszcz | 369 000 | Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie) | |
| 9 | Lublin | 356 000 | Lublini (Lubelskie) | |
| 10 | Katowice | 315 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 11 | Białystok | 295 000 | Podlasiei (Podlaskie) | |
| 12 | Gdynia | 253 000 | Pomerániai (Pomorskie) | |
| 13 | Częstochowa | 249 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 14 | Sosnowiec | 230 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 15 | Radom | 227 000 | Mazóviai (Mazowieckie) | |
| 16 | Toruń | 208 000 | Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie) | |
| 17 | Kielce | 205 000 | Świętokrzyski (Świętokrzyskie) | |
| 18 | Gliwice | 200 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 19 | Zabrze | 192 500 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 20 | Bytom | 189 500 | Sziléziai (śląskie) | |
| 21 | Bielsko-Biała | 175 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 22 | Olsztyn | 173 000 | Warmia-Mazúriai (Warmińsko-Mazurskie) | |
| 23 | Rzeszów | 159 000 | Kárpátaljai (Podkarpackie) | |
| 24 | Ruda Śląska | 148 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 25 | Rybnik | 141 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 29 | Tychy | 131 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 27 | Dąbrowa Górnicza | 130 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 28 | Opole | 129 000 | Opolei (Opolskie) | |
| 26 | Elbląg | 132 000 | Warmia-Mazúriai (Warmińsko-Mazurskie) | |
| 30 | Płock | 128 000 | Mazóviai (Mazowieckie) | |
| 31 | Wałbrzych | 128 000 | Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie) | |
| 32 | Gorzów Wielkopolski | 126 000 | Lubuszi (Lubuskie) | |
| 33 | Włocławek | 120 000 | Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie) | |
| 34 | Zielona Góra | 118 000 | Lubuszi (Lubuskie) | |
| 35 | Tarnów | 118 000 | Kis-Lengyelországi (Małopolskie) | |
| 36 | Chorzów | 114 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 37 | Kalisz | 110 000 | Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie) | |
| 38 | Koszalin | 106 000 | Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie) | |
| 39 | Legnica | 105 000 | Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie) | |
| 40 | Słupsk | 100 000 | Pomerániai (Pomorskie) |
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- lengyelek 97,5%, németek 1%, ukránok és ruszinok 1%, fehéroroszok 0,5%, egyéb: tatárok, csehek, litvánok, örmények, romák
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kormányzati weboldalak
- a lengyel kormány hivatalos honlapja
- Tourist information portal
- KPRM – a miniszterelnök hivatalos honlapja
- Prezydent – a köztársasági elnök hivatalos weboldala
- Sejm – a Szejm hivatalos weboldala
- Senat – a Szenátus hivatalos weboldala
- Sad Najwyzszy – a Legfelsőbb Bíróság hivatalos weboldala
- Trybunal Konstytucyjny – az Alkotmánybíróság hivatalos weboldala
[szerkesztés] Lengyelországi turizmus
- Lengyelország térkép
- Lengyelország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Fényképek Lengyelországról
- Hotels in Poland
- Tourist information
- Wroclawpics
- Poznanpic
- Tatra Mountains Pics
- Masuria Pics
- pictures of Poland
- Lots of nice pics
- panoramas
- Polish Webcams
- eMap of Poland
- Tourist information portal
- polandtour.org
- poland.com
- Willgoto Poland, Travel guide and directory
- Polish hotels and travel guide
- Castels of Poland
[szerkesztés] A legnépszerűbb lengyel web-portálok
- Onet.pl
- Wirtualna Polska
- Interia
- Gazeta Wyborcza
- o2
- Eurokonstytucja
- Europolityka
- Euroszansa
- InfoBus
- Dziennik Bałtycki]
- Express Bydoski
- Fakt
- Gazeta Krakowska
- Gazeta Lubuska
- Gazeta Poznańska
- Gazeta Prawna
- Głos Wielkopolski
- Kurier Lubelski
- Kurier Poranny
- Kurier Szczeciński
- Nasze Miasto – Wrocław
- Nowa Trybuna Opolska
- Nowości
- Parkiet
- Przegląd
- Puls Biznesu
- Railway Market
- Rynek Kolejowy
- Rzeczpospolita
- Słowo
- Trybuna
- Życie Warszawy
[szerkesztés] Látnivalók
 Rogalin |
 Puławy |
 Książ |
|
 Pszczyna |
|||
 Baranów Sandomierski |
 Kazimierz Dolny |
 Janowiec |
 Nowy Wiśnicz |
 Ogrodzieniec |
 Malbork |
 Frombork |
|
 Golub-Dobrzyń |
 Kwidzyn |
 Moszna |
 Tátra |
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| ¹Kivéve Grönlandot és Feröert |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by Wojsyl,