Korompa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Korompa (szlovákul Krompachy, németül Krompach) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2001-ben 8812 lakosából 7679 szlovák és 736 cigány volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Híres emberek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Szepesváraljától 14 km-re délkeletre a Hernád jobb partján fekszik. A várost minden oldalról hegységek veszik körül. Északról a Lőcsei-hegység és a Branyiszkói-hegység, délről a Szlovák érchegység határolja.

[szerkesztés] Története

1256-tól szerepel írott forrásokban, 1282-ben IV. László király oklevelében említik Korompa néven először. Már ekkor jelentős bányásztelepülés, a szepes-gömöri vasgyártás egyik fontos helye, a szepesi váruradalom része. Hegyeiben vasat és ezüstöt bányásztak. A 14. század elején kereskedelmi központ vásártartási joggal. Plébániáját 1397-ben alapították, gótikus templomát 1424-ben szentelték fel. A 16. században már gazdag kereskedőcsaládok irányítása alatt állt és 1602-ben szabad királyi város lett. Az 1670-es években több kuruc támadás érte. 1831-ben súlyos kolerajárvány sújtotta. A 19. század-ig csak kisebb vashámorok működtek területén. Ekkor alapították a Korompai Vastermelő Üzem részvénytársaságot, mely a 20. század elejére Magyarország legnagyobb vasművévé nőtte ki magát. A századfordulón már minegy 3500 dolgozót foglalkoztatott. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a városról: "Krompach, Szepes v. tót-német bányaváros, Szomolnokhoz éjszakra 3 1/2 mfldnyire, kellemes völgyben: 1376 kath., 482 evang. lak., kik bányászságból, gyolcs-szövésből, méz-tisztitásból és zsindely-csinálásból keresik élelmöket. Kath. és evang. anyaszentegyház. Vashámorok. Vizimalmok. F. u. gr. Csáky nemzets. és Gundelfinger, kinek itt szép kastélya és kertje van. Ut. p. Lőcse." [1] 1910-ben 6378 lakosából 2560 magyar, 2440 szlovák, 1063 német és 131 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Az üzemet az I. világháború után bezárták. 1921-ben a településen véres harcokra került sok, melyet korompai felkelés néven emlegetnek. 1937-ben a vasmű helyén rézművet építettek, amely ma is üzemel.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent János apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1774-ben épült. 1910-ben bővítették.
A plébánia 1751-ben épült, 1780-ban leégett, 1792-ben újjáépítették. Anyakönyveit 1638-tól vezetik.
A Hétfájdalmú Szűzanya, valamint Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnái 2000-ben épültek.
A Piller-kastély 1727-ben épült.
Helytörténeti múzeum.
Plejsy síközpont.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1833-ban Gundelfinger Gyula festőművész,
Itt született 1840. március 8-án Csáky Zénó szepesi főispán,
Itt született 1847. március 21-én Heitler Móric fizikus,
Itt született 1887. január 27-én Harsányi Zsolt újságíró, műfordító,
Itt született 1899. június 19-én Barlai Ervin erdőmérnök, közgazdász,
Itt született 1915. november 5-én Gruber József gépészmérnök, egyetemi tanár,

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az Iglói járás települései

Igló (Spišská Nová Ves)

Arnótfalva (Arnutovce) · Ágostháza (Bystrany) · Betlenfalva (Betlanovce) · Detrefalva (Olcnava) · Dénesfalva (Danišovce) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Jamnik (Jamník) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Létánfalva (Letanovce) · Leszkovány (Lieskovany) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra)