Korond

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Korond (románul Corund): erdélyi falu a mai Romániában Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Atyha, Feketeaszó, Kalonda, Pálpataka és Szencsed tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Híres emberek
5 Látnivalók
6 Képek

[szerkesztés] Fekvése

A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik a 13A országút mellett (északi szélesség: 46°28', keleti hosszúság: 25°11' WikiNavigation).

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve magyar korom -d képzős alakja, az azonos nevű patakról kapta nevét, amely mellett fekszik. Mások szerint az ószláv gorond (= domb), vagy a magyar korong, korongolás szóból származik.

[szerkesztés] Története

1332-ben Kurnud alakban említik először. A hagyomány szerint a falu először a Korondi-hegyen a Szállás nevű határrészen feküdt. Temploma 1568-ban az unitáriusoké lett és csak 1720-ban adták vissza a katolikusoknak. 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar lakosa volt. 1992-ben 5097 lakosából, 4629 magyar, 455 cigány, 13 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajd járásához tartozott.

1831-ben a Firtos várához közeli Táborhelyen, a Keselyű-tető és Péter-hegy közötti kb. harminc lépés átmérőjű területen jelentős aranyérmelelet került elő. Az érmék a VII. századból valók, a bizánci császárok pénzei. Feltételezések szerint a Küküllő térségében ekkor avar központ létezett. Az avar uralom 631-635 között virágzott, majd a szlávok elől a Nagy Alföldre húzódtak.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1911. október 28-án Lőrincz Márton birkózó, az 1936. évi berlini olimpia bajnoka

[szerkesztés] Látnivalók

Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdővel, három borvízforrással.
Régi temploma 1533-ban épült, de a reformáció idején az unitáriusoké lett. 1720-ban megújították. Római katolikus temploma 1911-ben épült a régi gótikus templom helyett, melynek néhány köve kerítésébe van beépítve.
Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették, 1821-ben és 1971-ben megújították.
A templommal átellenben Falumúzeum található.
A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdő, melyet 1729-ben említenek először, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentősen kiépítette. 1938-ban a fürdő csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.
A Barátok kertje nevű helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
A falu határában aragonitot bányásznak.
Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
Magyarnyelvű Középiskola előtt modern emlékmű.