Laterán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Laterán a pápák korábbi rezidenciája.
A Laterán jelenleg pápai palota Rómában, melyet az 1871. május 13-i törvény (legge di guarentigia) a Vatikánnal és Castel Gandolfóval egyetemben az Olasz Királyság területén kívül állónak nyilvánított. A római Laterani családról a császárságra szállt birtokot Fausta, Nagy Konstantin császár felesége ajándékozta a római püspöknek, s így lett a pápák székhelye egész addig, míg Avignonba nem költöztek át; a mellette levő templomban (S. Giovanni in Laterano) tartották az öt lateráni zsinatot. Az 1308-ban leégett palotát V. Sixtus 1586-ban újból fölépítette; XII. Ince pápa 1693-ban árvaházat, XVI. Gergely 1843-ban pedig múzeumot csinált belőle ókori pogány és keresztény régiségek számára. A Laterán északi oldalán van a jeruzsálemi Pilátus-palotából származó 28 márványlépcső (Scala Santa), melyet 326-ban Ilona császárnő hozatott Rómába, és a tisztelet jeléül a hívők csak térden csúszva járhatnak rajta. A „Róma és a világ minden templomának anyja” a lateráni bazilika (S. Giovanni in Laterano), a S. Giovanni kapu közelében, amelyet I. Szilveszter pápa 324-ben a lateráni palota mellett épített. 1308-ban és 1361-ben tűzvész pusztította, de a pápák díszesebben helyreállították. Itt van eltemetve II. Szilveszter pápa is, akinek tiszteletére a magyar Szent Korona ajándékozását megörökítő domborművet (Damkó József művét) helyeztetett el 1909-ben a magyar püspöki kar. A bazilika közelében van a S. Croce di Garusalemme-templom Krisztus keresztjének ereklyéivel. A S. Maria Maggiore-bazilika a legdíszesebbek egyike, már a IV. században felépült, de többször átalakították. Nevezetességei V. Sixtus és V. Pál kápolnái e pápák síremlékével, valamint különleges mennyezete, mely a Kolumbusz által Amerikából Európába hozott első arannyal van díszítve.
Based on work by