Lovassy László Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gimnázium egykori épülete a várban...

... és a mai a Cserháton

A Lovassy László Gimnázium Veszprém tíz középfokú iskolájának egyike. A statisztikák Magyarország egyik legszínvonalasabb gimnáziumaként tartják számon.

Az iskolában négy illetve ötosztályos nyelvi előkészítős osztály keretein belül speciális matematika, német nemzetiségi, informatika, általános és haladó angol tagozat valamint az Arany János Tehetséggondozó Program tagozata működik.

[szerkesztés] Története

A Lovassy jogelődjét, a Piarista Gimnáziumot a Volkra Ottó János veszprémi püspök által a városba hívott piaristák hozták létre 1711-ben. Az intézmény „kisgimnáziumként”, négy grammatikai osztállyal kezdte működését; 1753-ban hatosztályos „nagygimnáziummá” alakult át.

1778-ra készült el és 1893-ban bővült az iskola várbeli épülete, amelyben az egészen 1968-as elköltözéséig működött. Ma ez az épület a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolának ad otthont.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után az intézményt négyosztályos algimnáziummá minősítették vissza. Ez a kedvezőtlen helyzet 1868-ban ért véget, amikor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium újra hatosztályos nagygimnáziummá tette. 1884-ben pedig a Piarista Gimnázium nyolcosztályos, úgynevezett főgimnáziummá vált.

A II. világháború nagy károkat okozott az iskola épületében és felszereléseiben. Könyvtárának több mint hatezer kötete semmisült meg a háború során.

A Piarista Gimnáziumot az 1948. évi XXXIII. törvény alapján államosították, nevét Veszprémi Állami Gimnáziumra változtatták. Az intézmény 1950 óta (egyetlenként) viseli Lovassy Lászlónak, az országgyűlési ifjak reformkori vezéralakjának nevét.

Az ezt követő időszakban az iskola tanulóinak létszáma rohamos bővülésnek indult. A gimnázium szerkezete is átalakult: megnövelték a természettudományos órák számát, bevezették az esti és levelező képzést.

Az 1956-os forradalom mély nyomot hagyott az iskola emlékezetében: Brusznyai Árpád tanárt, a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnökét az eseményekben való részvétele miatt 1958-ban kivégezték.

Az 1950-es, illetve az 1960-as évektől szakmai, valamint – mezőgazdasági gépszerelő, később közlekedésgépészeti, majd zeneművészeti – szakközépiskolai képzés is folyt az intézményben, utóbbi egészen 1985-ig. A gimnázium 1968-ban foglalta el mai, külsejét tekintve általában „csúnyának” tartott épületét a Cserháton. (2006-ban átfogó felújítás kezdődött az épületben, mely szinte teljes felújítást és új sportcsarnok felépítését is magába foglalja.)

A rendszerváltozás utáni időszak talán legfontosabb eseménye a hatosztályos képzés bevezetése volt 1995-ben. Az országos középiskolai statisztikák és a minden évben tapasztalható többszörös túljelentkezés igazolják a gimnázium továbbra is magas színvonalát.

A 2000-es tanévtől került bevezetésre az Arany János Tehetséggondozó Program, melybe hátrányos helyzetű (családi, szociális) diákok nyernek felvételt. Az AJTP-s osztályok – vagy más néven "Aranyosok" – teljes létszáma kollégista, külön nevelőtanárral. A még jobb eredményekért időnként hétvégi külön programokat szerveznek a diákoknak.

A 2004/2005-ös tanévben indult utoljára a hatosztályos általános képzés, így a 2006/2007-es évben már csak négy illetve ötosztályos nyelvi előkészítős osztályokat indít az intézmény.

Az intézmény kiemelkedő sikereket ér el városi, megyei és országos versenyeken is, nem csak diákjait tekintve, hanem tanáraira vonatkozóan is.