Mérés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mérés valamely dolog nagyságának meghatározása. Nem csak fizikai mennyiségekre vonatkozhat. Mérhetjük például a bizonytalanság fokát, a vásárlói elégedettséget, vagy egy termék árának zuhanását.

A mérés a gondolkodás feltehetően legrégebbi termékei közül való. Alapja az összehasonlítás, a leggyakoribb formája a megszámlálás (összeírás vagy census). A mérés így a mennyiség első absztrakciójának köszöhető, és maga a mérés szinte minden mérhetőre kiterjed, csak legfeljebb más- és más mértékegységet használó mérőeszközökkel.

Mérésnek nevezzük valami méretének vagy nagyságának a megállapítását. Fontos, hogy minden mennyiség fajtához más mérési szint (nagyságrend) tartozik. Alapvető dolog a mérés a tudományos életben, kutatásban. Ide tartozik az adatgyűjtés, és mérhető ma már a tanulás előrehaldása is. Méréssel szokták egy tanfolyam vagy egy termék hatékonyságát megállapítani, és újabban mérésnek (metrics) nevezik a vállalaton belüli munkateljesítményekre vonatkozó adatvezetést és feldolgozást is.

A mérés eredményei fontosak, ezért rendszerint feljegyzik vagy ábrázolják őket. Az időben különböző mérések eredményei naplóba kerülnek vagy idősorok lesznek belőlük. Különleges helyett kapnak a legmagasabb mért (lejegyzett) értékek: a rekordok.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Természettudományok 3 Törvények 4 További mérési témák 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A kezdetekben a matematikai tudományokban, később minden tudományban de a mindenapi életben is központi szerepet kapott és döntően befolyásolja a gondolkodásunkat. A mérőeszközök közül korán kialakult az időt mérő óra, a mértékegységek között a távolságot mérő ujjhossz, arasz stb. A mérőeszközök tehát az emberi test méreteivel kezdődtek, és abból indultak ki, és a mai napig a bonyolult és automatizált mérőeszközt használó ember értelmezi (interpretálja) a mérési eredményeket.

[szerkesztés] Természettudományok

Fizikában és a műszaki tudományokban a mérés a valós világ tárgyai és eseményei fizikai mennyiségeinek összehasonlításának folyamatából áll. Mértékegységként elfogadott sztenderd tárgyakat és eseményeket használnak és a mérés eredménye legalább két számot ad a vizsgált tárgy és a referenciaegységként használt mértékegység közti viszonyról, ahol legalább az egyik szám a mérés statisztikai bizonytalanságát becsli meg, ennek másik a neve a mérési hiba (filozófiai különbségként). A mérőműszerek ezt a "fordítást" végzik el. Például lehet hosszmérték egy jól ismert ember lépésének hossza, és egy csónak hossza megadható ennek az embernek a lépésszámával.

A mérés nem más, mint egy sztenderhez (elfogadott mintához) való hasonlítás.

A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek. Ismert példa: Milyen hosszú a tengerpart? (lásd fraktálok)

Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyuak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.

Nem mérhető, de összehasonlító dolgok, ugyanakkor a mérőeszköz szempontjából változó mérésénél standardokat, kalibrátorokat és kontroll eszközöket dolgoznak vagy használnak (pl. az orvostudományban a laboratóriumi minták mérésénél, a pszichológiában az intelligencia mérésénél stb.

[szerkesztés] Törvények

A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány és technika történet része.

[szerkesztés] További mérési témák

• régi súlyok és mértékek
• mérés a kvantummechanikában
• hőmérséklet és nyomás mérés időskálája
• bizonytalanság a mérésben
• súlyok és mértékek
• ökonometria

[szerkesztés] Lásd még

• Mértékegység
• Méréstudomány (metrológia)
• Nagyságrend és átváltás
• SI alapegységek
• SI származtatott egységek
• SI prefixumok
• Szabványosítás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Dictionary of Units of Measurement

• különféle mértékegységek átszámítása

• időzónák átszámítása

• az univerzum léptéke