Szabványosítás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szabványosítás a technológia valamint az ipar összefüggésében azt a folyamatot jelöli, amelynek során a piacon egymással versengő felek számára műszaki szabványt alakítanak ki a megfelelő szervezetek egymással együttműködve. Ez az együttműködés elvileg a verseny megsértése nélkül előnyös a felek számára, ám kétségtelen, hogy abban is verseny folyik, hogy kinek a műszaki megoldásából legyen szabvány, éppen a piaci sikerek alapján.

Úgy is felfogható, hogy a ritka vagy fogyó erőforrások optimális gazdasági felhasználásának az eszköze. Példa a szabványosításra, hogy ma egész Európában 230 Voltos, 50 Hz váltóáramot használnak és GSM mobiltelefonokat; a hosszúságot többnyire méterrel mérik. (A mérték megválasztásának problémáiról l. A mérés szócikket)

A történelemben ismert a velencei gályák szabványosítása. Ez azt jelentette, hogy minden ilyen szabványos hajón az ablakok ajtók, fedélzeti berendezések, vitorlák méretét szabványok írták le, és ez lehetővé tette, hogy minden kikötőben, ahol raktár volt, tetszőleges pótalkatrész egyszerű módon állt rendelkezésükre.

A társadalomtudományban a szabványosítás, vagy egységesítés különböző fajta, racionálisnak tekintett szabályok bevezetésének gyakorlatát jelenti, amelyek célja az emberek közti tranzakciók (történések) megkönnyítése, hatékonyabbá tétele. Az egységesítésben a formalizálást, azaz a kötetlen, szabályozatlan gyakorlatok megkötését, mederbe terelését alkalmazzák. Ma már egységes elvek szerint ítélnek a bíróságok, diagnosztizálnak betegséget az orvosok, vagy kapnak képzést a vámtisztek.

A nagymérvű társadalmi változásokban is jelen van a szabványosítás, méghozzá különböző jelszavak alatt, mint pl. Modernizálás, bürokratizálás, homogenizáció és központosítás vagy éppen a regionalizáció vagy decentralizáció.

A szabványok (előírások)léteznek de facto módon, amely azt jelenti, hogy azért tartják meg őket, mert az előnyökkel jár, vagy lehetnek de jure kötelezőek, vagyis azért követik őket, mert léteznek többé-kevésbé jogilag kötelező szerződések és okmányok. Maguk az államok is kötelesek betartani a saját hivatalos szabványosítási intézményeik által elfogadott szabványokat. Ezek megtartása, tisztelete bizonyos piacokon, bizonyos vállalatokkal vagy csoportokon belüli együttműködésbe való belépés előfeltétele.

Vannak nyitott és szerzői joggal védett szabványok is. Számos elfogadott és tervezett világ- és nemzeti szabvány létezik, pl. Az ISO, vagy az MSz, IEC, és az ITU.

Az internet működésében résztvevő eszközök működését és interakcióját irányító technika specifikációja közül számos szabványnak, szabványosnak számít.

• Nemzetközi szabványok
• Nyílt szabványok
• Szabványügyi hivatalok

Szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra, azzal a céllal hogy a rendező hatás adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. Szabvány a szabványosítás eredményeképp jön létre. Nemzetközi: ISO,IEC Európai: EU tagjai, CEN, CENELEC, ETSI Direktívák figyelembevételével kidolgozott szabványt harmonizált szabványnak nevezik.