Martyn Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10. – Pécs, 1986. április 10.) szobrász, festő, grafikus és keramikus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
Kaposváron született, ahol gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte. 1926 és 1940 között Párizsban élt és dolgozott, megismerekedett a modern irányzatokkal és azok képviselőivel, mint pl. De Chirico metafizikus szürrealizmusával. 1933-ban csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Időközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport a tagjává választotta. 1940-től hazatért, és 1945-től kezdve Pécs művészetének meghatározó egyénisége volt. A második világháború után tagja volt az Európai iskolának, Kállai Ernővel. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt. Az 1960-as évektől a síkgeometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a a modern magyar szobrászat első kísérletezői között volt. Foglalkozott finomkerámiával is, a Pécsi Porcelángyárban készített tálakat, vázákat. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt, szervezőként és publikációival egyaránt fontos szerepet töltött be.
[szerkesztés] Fontosabb művei
[szerkesztés] Festmények
- Hárman a tengerparton (olaj, 1943);
- Lovas és fegyverhordozó (olaj, 1946);
- Kakas (olaj, 1955);
- Tengeri emlék (olaj, 1964);
- Balatoni táj madarakkal (1973);
- Madarak (1977-79).
[szerkesztés] Grafikák
Önálló grafikai kompozíciói közül kiemelkedik A fasizmus szörnyűségei című sorozata.
[szerkesztés] Illusztrációk
Számos irodalmi műhöz kitűnő illusztrációkat készített, pl.
- Petőfi: Az apostol;
- Cervantes: Don Quijote;
- Flaubert: Bovaryné;
- James Joyce: Ulysses;
- Mallarmé: Versek;
- Berzsenyi-illusztrációk.
[szerkesztés] Szobrok
- Szoborterv járommal, 1943),
- Barbár emlék és Gabriel Fauré emlékére című plasztikái Pécsett, emlékmúzeuma előtt láthatók.
[szerkesztés] Kitüntetései
- Munkácsy-díj (1962),
- érdemes művész (1970),
- kiváló művész (1978),
- Kossuth-díj (1973).
[szerkesztés] Fontosabb kiállításai
- Budapest: Frankel Galéria (1934),
- Magyagyar Képzőművészek Szakszervezete (gyűjteményes kiállítás, 1946);
- Pécs (gyűjteményes kiállítás, 1947);
- Budapest: Dürer Terem (1965),
- Petőfi Irodalmi Múzeum (1966);
- Tihany (gyűjteményes kiállítás, 1970);
- Budapest, Történeti Múzeum (1978);
- Róma, Accademia d'Ungheria (1979);
- Budapest, Vigadó Galéria (1980).
[szerkesztés] Emlékezete
Műveiből állandó emlékkiállítást rendeztek
- Tatán (1979),
- Pécsett (Martyn Ferenc Múzeum, (1980)
- és Kaposvárott (1984).