Mogyorósbánya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Közép-Dunántúl | ||||
Megye | Komárom-Esztergom | ||||
Kistérség | Esztergomi | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 7,33 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 2535 | ||||
Körzethívószám | 33 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Mogyorósbánya község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
Mogyorósi-szirtek
A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a kicsapódó mész ma is híven őrzi az egykori növények lenyomatait. A Mogyorósi-szirtek mészanyagát hosszú időn keresztül bányászták, aminek még ma is fellelhetők a nyomai. Napjainkban közkedvelt célpont nemcsak a túrázók, de sziklamászók számára is. Ugyanakkor kiváló észlelési adottságai miatt a csillagászok is rendszeresen táborokat szerveznek ide.
A szirtek számos botanikai értéknek is otthont adnak. Így például tavasszal nyílik az apró nőszirom, de sok zuzmót is láthatunk, ami a levegő tisztaságának fokmérője.
A hegy Mogyorósbánya felőli oldalán, az 1980-as évek végéig külszíni szénbányászat folyt, ahol a szén kitermelése közben különlegesen szép benn-nőtt gipszkristályok kerültek elő, valamint egy nagyon ritka ásványtani érdekesség is, a tsermigit.
Varga László [1]