Montmorillonit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Montmorillonit.

A montmorillonit (hidratált kalcium-aluminium szilikát) nátrium kalcium alumínium és szilícium tartalmú monoklin kristályrendszerű kőzetalkotó ásvány, a montmorillonit (=szmektitek) ásványcsoport tagja. Többnyire finomszemcsés, földes tömegekben előforduló fontos kőzetalkotó, monoklin rétegszilikát.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: (Na,Ca)(Al,Mg)₂Si₄O₁₀(OH)₂xnH₂O
Szimmetriája: monoklin kristályrendszerben, tengely és tükörszimetriája létezik.
Sűrűsége: 2,0-3,0 g/cm³.
Keménysége: 1,0 (nagyon lágy ásvány).
Hasadása: tökéletes de csak mikroszkopikusan érzékelhető.
Törése: tömege földesen törik.
Színe: szürke vagy fehér.
Fénye: fénytelen vagy zsírfényű.
Átlátszósága: egyes kristályai átlátszóak vagy áttetszőek.
Pora: fehér színű.
Jellemző alak: lapos hatszöges.
Jellemző szemcsemérete: 0,002 mm alatti.

[szerkesztés] Keletkezése

Vulkáni kőzetek, tufák finomszemszerkezetű málladékaként másodlagosan, vizes üledékekben képződik. Gyakori üledékes kőzetalkotó ásvány, mely víz hatására duzzadásra képes.

[szerkesztés] Előfordulása

Gyakran előforduló ásvány a különféle agyagok részecskéjeként. Tömeges előfordulásai a föld minden táján ismertek.

[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon

Magyarországon a tégla és cserépgyárak leggyakrabban montmorillonit tartalmú agyagbányák közelében települtek. Az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt nagy tömegben vannak ilyen agyagelőfordulások. Az Istenmezeje, Komlóska és Mád bentonit bányáiban fontos kőzetalkotó. Jelentősen mennyiségben tartalmazza az alginit is.