Nosztoi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nosztoi, Nostoi (görög nyelven: hazatérések), a Kr. e. VII. században keletkezett, az epikus ciklushoz tartozó görög költemény 5 „könyv"-ben, amely a Trója alatt küzdött görög hősök hazatérésének történeteit tartalmazza. Szerzőjeként a troizéni Haggiaszt említik, akiről semmit sem tudunk. A költeményt magát csak kivonatokból, illetve néhány töredékből ismerjük. Trója elfoglalása után Nesztór és Diomédész biztonságban hazaért, Menelaosz hajóit egy vihar Egyiptomba vetette. Agamemnónt Akhilleusz megjelenő szelleme próbálja a hazatéréstől visszatartani, elmondva, hogy mi vár rá. A lokriszi Aiasz, aki Pallasz Athéné haragját vonta magára, vihar áldozata lett. Neoptolemosz szárazföldön indul haza, eljut a molosszoszok földjére, ahol nagyapjával, Péleusszal találkozi. Ezután következett Agamemnón halála és Oresztész bosszúja, majd Menelaosz hazatérése. A mű a sorban mesélgető, egymás mellé rendelő szerkezetű költemények közé tartozott, s még tartalmi kivonatban is jól mutatja, milyenek lehettek azok a korábbi költemények, amelyek anyagából Homérosz a maga remekét megalkotta. A Nosztoi egy fennmaradt töredéke:

„Aiszónt szép viruló fiúvá váltotta azonnal,

mert lesikálta a vénségét leleményes eszével,

színarany-üstökben sok fűből főzve ki nedvet."

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.