Pasa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pasa (basa) szóról, melyet első sorban a törökség révén ismerünk, többféle vélemény van.

Sokan azt állítják, hogy a pasa szó a perzsa pa-i šah, vagyis a sah lábának az összevonásából keletkezett. Benne az ős perzsa hagyomány maradt meg, melynek értelmében az államhivatalnokokat a sah szemének, kezének, lábának avagy fülének nevezték el. Igy a belkormányzat felügyelője a szem volt, az adók végrehajtói a kéz, a hadak élén a láb és a törvények végrehajtói a nyelv. E képletes kifejezések közül a lábat kifejező pasa maradt meg, mint az uralkodó vezérének a címe. Az oszmán történet legelső pasái Orkhan szultán fia Szulejmán és testvére Alaeddin voltak. Mai használatában ez a legmagasabb katonai és polgári méltóságok címe, mint például a vezír, a két bejler-bej, a marsalok és tábornokok. Nálunk e szó basának hangzott a régibb irodalomban.

[szerkesztés] PASA

Magas hivatalokkal járó török cím. Az Oszmán Birodalomban a 14. századtól kezdve két méltóság viselői kaphatták meg: a tartományok beglebégei és a diván vezírei. Elterjedésével a katonákon kívül a magas rangú tisztviselők is használhatták. A Tanizmat után a katonai és polgári hierarchia kilenc lépcsője közül az első négynek, a Török Köztársaságban már csak a katonatiszteknek járt. Az Ankarai Nagy Népgyűlés 1934-ben a címet eltörölte.