Pengő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Magyarország pénznemei |
|---|
| szerkeszt |
A pengő egykori magyar pénznem volt. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s húsz év múlva, 1946. július 1-jéig volt törvényes fizetőeszköz. Váltópénze a fillér volt (1 pengő = 100 fillér). Bevezetése az első világháborút és trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt, az újabb világháborút követően mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezés
A pengő elnevezést már a pénznem bevezetése előtt is használták a (nemes)fémpénzek megjelölésére, vagyis olyan pénzekre, melyek szép pengő hangot adtak ki, mikor szilárd felülethez ütötték. A forintbankjegyek bevezetése után a pengő kifejezést az érmék megjelölésére használták.
Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból. Így a pengő pénznév kiválasztása (figyelembe véve a fenti jelentést) egyfajta stabilitást tükrözött. A független [[Magyarország valutájának nevét nem vita nélkül választották ki. Abban egyteértés mutatkozott, hogy magyar nevet kell választani. Olyan nevek merültek fel mint turul, turán, libertás vagy máriás.
[szerkesztés] Bevezetése az első világháború után
Az első világháborút követően az akkor forgalomban lévő korona a fokozódó infláció során az értékét elvesztette. A gazdasági stabilizáció részeként a pengő az elértéktelenedett koronát váltotta fel. Kibocsátásakor 1 kg arany értéke 3800 pengő volt. 1 pengő 12 500 koronát tett ki. A koronával ellentétben forgalmi aranypengőt már nem adtak ki, csak emlékérme formájában.
[szerkesztés] A pengő a második világháború után
A pengő az értékét a második világháború végén a különféle okok – például a súlyos háborús pusztítás következtében kialakult, egyesek szerint azonban mesterségesen gerjesztett – áruhiány miatt meginduló hiperinfláció során teljesen elvesztette. A csillagászati számokat elért névértékek csökkentése végett bevezették az adópengőt, de ez már nem sokáig tartotta életben a pengőt. A stabilizációs törekvések során a magyar forintot új pénznemként vezették be 1946. augusztus 1-jén. Az új pénz bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt, vagy 200 millió adópengőt ért.
A pengő 1946-os hiperinflációjának mértéke mind a napig világrekord. A világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy a magyar egymilliárd billpengős bankjegy, mely 1000 trillió pengőnek felelt meg (1021).
[szerkesztés] A pengő a hagyományokban
A pengő általában fémpénzt jelentett, amelyet kemény tárgyhoz ütve jellegzetes pengő hangot hallatott. Hajdan minden nemesfémből készült pénzt pengőnek neveztek a hangja után. Ez a hang a pénz jóságát, arany- és ezüsttartalmának kellő nagyságát jelezte. 1858-ig külön pengő-forint is volt forgalomban, amit ezüstből vertek.
[szerkesztés] A forgalomban lévő pénz nagysága
- 1939. december 31.: 975 millió pengő;
- 1945. december 31.: 765 446 millió;
- 1946. július 31.: 47,3 kvadrillió pengő + 5 176 212 kvintillió adópengő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Nyolcvanéves lenne a pengő – Index.hu, 2006. december 30.
Based on work by