Perm
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a szócikk Perm orosz városról szól, Perm egyéb jelentéseit lásd: Perm (egyértelműsítő lap)
 |
|||
|
|||
| Becenév: „1940-1957 Molotov (Молотов)” |
|||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
 |
|||
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Permi kerület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1723 1781 |
||
| Polgármester | Subin Igor Nyikolájevics | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 799,68 km² | ||
| -szárazföld | 330,87 km² | ||
| -víz | 60,42 km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 989 500 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
YEKT (UTC+5) YEKST (UTC+6) |
||
| Weboldal: http://www.gorodperm.ru/ | |||
Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén a Permi kerület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a Transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyójának a Kámának mentén fekszik. A város folyó mentén, annak mindkét partján, mint egy 70 km hosszan terül el.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasítja Vaszilij Nyikitics Tatiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Uralba réz és ezüst kohók létrehozására.
Tatiscsev a Káma folyó mentén a Jegosihi folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét figyelemben véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a Káma folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítást.
1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re a Káma mentén újabb rézkohót építettek.
A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében emelte városi rangra. A város ekkor kapta a Perm elnevezést. Egyben a Permi kormányzóság székhelyévé is vált.
1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Ezzel a város ipari jelentősége elveszett és fokozott hanyatlásnak indult. A 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.
1874-1878 között megépül Perm –Jekatyerinburg között az Urali vasútvonal, majd 1989-ben eléri Permet a Transzszibériai vasútvonal. Megteremtve a vasúti összeköttetés Perm és Európa között.
A Transzszibéria vasútvonal újra indítja az ipar fejlődését. Perm az Ural fontos nehézipari központjává válik.
1940-ben felveszi a város Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően 1957-ben visszakapja történelmi elnevezését.
[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Oktatás, Kultura
[szerkesztés] Oktatás
A Permi Állami Egyetemet [1] Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye.
A Permi Állami Egyetem klasszikus tudomány egyetem, 12 fakultással.
[szerkesztés] Érdekesség
1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti kort. Ezt Perm városáról nevezte el.
[szerkesztés] Perm testvérvárosai
Based on work by