Transzszibériai vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Transzszibériai vasútvonal pirossal, a Bajkál-Amur vasútvonal kékkel jelölve.

A Transzszibériai vasútvonal a föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai és 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavszkij Pályaudvar Moszkvában a végállomás Vlagyivosztok pályaudvara. A vasútvonal eredeti hossza, a forradalmat megelőzően, Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.

A Transzszibériai vasútvonal, mint minden oroszországi fővonal széles nyomtávú (1520 mm)

Tartalomjegyzék

1 A Transzszibériai vasút építése
2 Az útvonal
- 2.1 Legjelentősebb városok
- 2.2 Legjelentősebb folyók
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A Transzszibériai vasút építése

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, későbbi II. Miklós cár, jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el amikor a keleti és nyugati irányból halladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távolkeleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével jutatták át.

1905. október 29-re készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 12 évig tartó építkezés (1891-1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

[szerkesztés] Az útvonal

A Transzszibériai vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7 000 km-es, míg észak-déli irányba 3 500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-ként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország express menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az útat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

Dél- és Középeurópából, a kalandvágyó utasok, a Harkov - Vlagyivosztok gyorsvonatot is választhatják. Ez a gyorsvonat útja során a Transzszibériai vasút ugynevezett déli útvonalán halad. Menetideje Harkovtól Vlagyivosztokig 173 óra 11 perc.

[szerkesztés] Legjelentősebb városok

Moszkva (0 km, Moszkvai idő)
Nyizsnyij Novgorod (442 km, Moszkvai idő) itt keresztezi a Volgát
Kirov (956 km, Moszkvai idő)
Perm (1436 km, Moszkvai idő plusz 2 óra) Káma folyó hídja
Európa és Ázsia határát (1777 km), egy fehér obeliszk jelzi
Jekatyerinburg (1816 km, Moszkvai idő plusz 2 óra) és az Urál
Tyumeny (2138 km, Moszkvai idő plusz 2 óra)
Omszk (2712 km, Moszkvai idő plusz 3 óra) Irtis
Novoszibirszk (3335 km, Moszkvai idő plusz 3 óra) az Ob
Krasznojarszk (4098 km, Moszkvai idő plusz 4 óra) a Jenyiszej
Irkutszk (5185 km, Moszkvai idő plusz 5 óra) itt éri el a vasútvonal a Bajkál-tót majd 207 km hosszan a tó partján halad
Ulan-Ude (5642 km, Moszkvai idő plusz 5 óra)
5655 km-nél kezdődik a Transzmongol vasútvonal
Csita (6199 km, Moszkvai idő plusz 6 óra)
Tarskaja itt 6312 km-nél kezdődik a Transzmandzsú vasútvonal
Birobidzsan (8351 km, Moszkvai idő plusz 7 óra)
Habarovszk (8521 km, Moszkvai idő plusz 7 óra) az Amur
Usszurijszk (9177 km, Moszkvai idő plusz 7 óra)
Vlagyivosztok (9288 km, Moszkvai idő plusz 7 óra) Csendes-óceán

[szerkesztés] Legjelentősebb folyók

Az útvonala mentén a Transzszibériai vasút 16 jelentős folyót keresztez

Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelinga, Zeja, Bureja, Amur, Hór, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, ahol azok szélessége 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hór. Ennek a vízszint-ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.