Pikareszk regény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A pikareszk regény (spanyolul picaresco, a 'csavargó' jelentésű pícaro szóból) a 16. századi Spanyolországban létrejött népszerű műfaj, általában szatirikus hangvételű regény, melynek hőse szegény csavargó, bűnöző vagy más a társadalom peremén élő személy, aki ügyessége és eszessége segítségével próbál boldogulni.
A pikareszk regények legfontosabb formai jellegzetessége (mely aztán a pikareszk jelző más használataiban is megjelenik) az egyes epizódok kötetlen sorrendje, felcserélhetősége.
[szerkesztés] Története
Egyesek az 1554-ben Antwerpenben és Spanyolországban szerző nélkül megjelent Lazarillo de Tormes-t tartják az első pikareszk regénynek, mások azonban még csak azok előfutárának minősítik. Címszereplője, Lazarillo elszegényedett vidéken él, egy képmutató társadalom keretei közt. Benvenuto Cellini önéletrajza (Firenze, 1558) szintén a kialakuló műfaj jellegzetességeit mutatja. Az első egyértelműen pikareszknek tartott regény az 1599-ben megjelent, Mateo Alemán által írt Guzmán de Alfarache.
A spanyol regények között Francisco de Quevedo El buscón (1626) című művét tartják a műfaj egyik legjobban sikerült darabjának, barokkos stílusa és a bűn lélektanának finom ábrázolása miatt.
A 17-18. században a műfaj egész Európában elterjedt. Ismertebb művei:
- Németországban Grimmelshausen Simplicissimus-a (1669), mely a harmincéves háború alatt játszódik. Említést érdemel még a nagyrészt Magyarországon játszódó Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus (1683), amely Daniel Speer műve.
- Franciaországban Le Sage Gil Blas-ja (1715)
- Angliában Tobias Smollett műveit és Daniel Defoe Moll Flanders-ét (1722) szokás a pikareszk jelzővel illetni, bár a spanyol vagy német művekkel ellentétben kevésbé jellemző rájuk a vallásos erkölcsiség
[szerkesztés] Pikareszk a modern irodalomban
A pikareszk szó gyakran csak a regények formai jellegzetességét, az epizódok felcserélhetőségét jelenti. Ilyen értelemben sok regény (vagy film) tartható pikareszknek, csakúgy mint a hipertext irodalom nem lineárisan szerkesztett alkotásai.
Néhány ismertebb, a pikareszket folytató mű a 19-20. századból:
- Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek (1842-52)
- Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai (1885)
- Rudyard Kipling: Kim (1901), a pikareszk és a kémregény egyfajta ötvözete
- Jaroslav Hasek: Svejk (1923?)
- Jack Kerouac: Úton (1957)
- Günter Grass: A bádogdob (1959)
Based on work by