Plácido Domingo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Plácido Domingo (Madrid, 1941. január 21.) spanyol operaénekes, a „Három Tenor” egyike.

[szerkesztés] Élete

Madridban született, de 8 éves korában családja Mexikóba költözött, ahol egy zarzuela-együttest működtettek. Mexikóvárosban, a Nemzeti Konzervatórilumban kezdett zenét tanulni, az éneklés mellett zongorázni és vezényelni is. 1958-ban a Los Black Jeans nevű rock-and-roll banda háttér-vokálosa volt. Színpadi premierjére 1959. május 12-én került sor Guadalajarában, ahol Pascual szerepét kapta a Marina című darabban. Még abban évben játszott a Rigolettóban és más darabokban is.

1962-ben csatlakozott a Tel Aviv-i Opera társulatához, ahol két és fél év alatt 280 előadáson énekelt. Egyre több elismerést kapott, 1966-ban már a New York-i City Operában majd a '68-ban a Metropolitanben énekelt. Azóta 21-szer énekelt a szezon nyitó előadásán, amivel túlszárnyalta Enrico Carusót is, aki ezt „csak” tizenhétszer tehette meg. 1967 és 1971 között túlesett első fellépésein a világ szinte összes jelentős operaszínpadán (Bécs, London, San Francisco, Chicago, Milánó), ezeknek azóta is rendszeres visszatérő vendége.

A ma élő tenorok közül talán a ő legsokoldalúbb, eddig 92 különböző szerepet énekelt színpadon, ebben nincsenek benne a csak lemezre énekelt szerepei. Gyakorlatilag hiánytalanul az összes klasszikus tenor szerepet elénekelte, melletük sok modern darabot is szívesen énekel.

1973-tól egyre gyakrabban vezényel is, operákat, illetve néha szinfónikus zenekarokat. Jelenleg két társulat, a washingtoni Nemzeti Opera és a Los Angeles-i Opera igazgatója, szerződése mindkét helyen a 2010–2011-es évad végéig szól.

Világszerte akkor lett széleskörben, az operarajongók táborán kívül is ismert, amikor 1990-ben Rómában a labdarúgó-világbajnokság megnyitóján együtt énekelt Luciano Pavarottival és José Carrerasszal. Ez volt a Három Tenor első koncertje, amit még számos követett.