Pokol

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pokol több vallás és mitológia szerint az a hely, ahová haláluk után jutnak a rossz lelkek, szellemek, és ott elviselhetetlen gyötrelmekben lesz részük.

Annak megítélése, hogy mi a „rossz", vagyis a pokolba jutás kritériuma, az illető vallástól függ, de sokszor még ezen belül is meghatározatlan, függ az adott kortól, az erkölcsi és társadalmi nézetektől, de függ attól is, aki épp véleményt alkot egy tevékenységről (tudniillik hogy az gonosz-e vagy nem).

A pokolban lévő gyötrelem lehet időszakos, és/vagy bizonyos fokú szenvedés elviselése után véget érő (pl. a buddhista tanítások szerint, hasonlóan a katolikusok purgatóriumához), tarthat a világ végéig, de mégsem örökké (abban az esetben, ha az illető vallás szerint a világ véges ideig létezik), vagy lehet a haláltól és/vagy a világ végétől kezdve a örökké (katolicizmus, iszlám).

Egyes elképzelések szerint a pokolban valódi fizikai fájdalomban lesz részük a gonoszoknak, míg más elképzelések szerint csak lelki gyötrődés vár a földi világból eltávozottra (például Isten hiánya és a mennyországból való kirekesztettség a büntetés). E tekintetben sokszor még egy adott valláson belül sincs megegyezés a hívők közt.

A pokol egyik legismertebb ábrázolása Dante Isteni színjátékának Pokol című része, mely arról is képet ad, a szerző korában miket tartottak halálos bűnnek a vallásos emberek. A pokol ura Danténél és más elképzelések szerint a bukott angyal, Lucifer.