Pontoszi líra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az újabb, görög vonós lírák másik fajtája a pontoszi líra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A pontoszi törökök és a kaukázusi grúzok, de elterjedt Kis-Ázsia bizonyos területein is.
[szerkesztés] Elhelyezkedése a hangszercsaládban
Az utóbbiakat kappadókia líra néven nevezik, ami a pontoszi líránál nagyobb hangszer, és létezik még a kemanesz, mely a család legnagyobb tagja.
Közeli rokona még a krétai líra.
Ennek a lírának is vannak leszármazottai az európai hangszertörténetben. Egyesek a táncmesterhegedű közeli rokonának tartják.
[szerkesztés] Felépítése
A pontoszi líra családjának többi tagjához hasonlóan három húrral rendelkező hangszer. Húrjai kvart távolságra vannak egymástól; ezek régebben bélből vagy selyemből készültek (ez azért volt lehetséges, mert ennél a hangszernél a húrokat a fogólaphoz nyomva használják, ezáltal sokkal kisebb feszítés is elég a húrok megszólaltatásához).
Az előbb említett lehetőség zt is magával hozza, hogy a lírás a dallamot játszva egyidejűleg ugyanazon az ujjával a szomszédos húrt is lefogja, így a dallamot egy kvarttal feljebb kíséri. Ez az ősi ellenpontozott kíséret ahelyett, hogy megtörné, inkább felerősíti a líra és általában a pontoszi zene egyhangúságát, monotonitását.
[szerkesztés] Használat
A lírás általában egyedül játszik, kíséret nélkül. Ritkán esküvőkön, bálokon, búcsúkban vagy táncosok kísérésekor két, három hangszer is játszhat egyszerre, de ennek csak a hangerő miatt van szerepe.
Based on work by