Rát Mátyás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rát Mátyás,(egyes forrásokban Ráth) (Győr, 1749. április 13. – 1810. szeptember 16. ) evangélikus lelkész, nyelvészeti iró, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője

[szerkesztés] Pályája

Tanulmányait Győrött, Modorban, Pozsonyban és Sopronban, az akkori Evangélikus Líceumban végezte. Magyarországot s Erdélyt beutazta, a göttingeni egyetemet is felkereste és miután Németországban néhány évet töltött, Pozsonyban telepedett le, és engedélyt kapott egy magyar hírlap kiadására, amelyet 1780. január 1-jén Magyar Hírmondó címen meg is indított. 1783-ban az újonnan felállított győri prédikátori állást fogadta el és felhagyott a hírlapszerkesztéssel. 1786-ban a szuperintendensi állásra is jelölték, de mivel a választáson megbukott, győri lelkészi hivatalát is elhagyta és irói munkásságából akart megélni. Szándékában állt egy teljes latin-magyar-német szótárt kiadni, s ki is bocsátotta az erre vonatkozó három nyelvű hirdetését; minthogy azonban ez alkalommal a dunántúli evangélikus papság ellen is hevesen kikelt, hideg részvétlenséggel és ellenséges érzülettel találkozott. E szándéka tehát hajótörést szenvedett, 1789-ben az általa elhagyott győri evang. egyház lelkészi hivatalában volt utódjának halála s 35 éves megszakítás után lépéseket tett annak újbóli elnyerésére. Ebben célt érve, csakhamar ismét változékony és izgága természetét követte; több ízben le akart mondani és csak barátai kérésének engedve tartotta meg e szerény állását, amellyel sohasem volt megelégedve.

[szerkesztés] Művei

A Hirmondón kivül nyomtatásban csak a nők számára készített Imakönyve (Győr, 1788), az Isteni tisztelet rendje (u. o. 1783) és egy-két búcsuztató beszéde és verse jelent meg.

[szerkesztés] Forrás

• A Pallas Nagy Lexikona