Rövidfejű medvék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rövidfejű medvék

Státusz: régen kihalt

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerincesek (Chordata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Rend:	Ragadozók (Carnivora)
Család:	Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád:	Tremarctinae
Nem:	Arctodus (Rövidfejű medvék)

Fajok

5 kihalt faj.

A rövidfejű medvék a medvefélék családjának egy mára kihalt, Amerikában élt nemét (Arctodus) alkották. A nem Észak-Amerika legnagyobb termetű szárazföldi ragadozóit adta a pleisztocén során. Az utolsó jégkorszak végével tűntek el, mintegy 10 000 évvel ezelőtt.

[szerkesztés] Testfelépítésük

A rövidfejű medvék közül az Észak-Amerikában élt óriás rövidfejű medve nőtt a legnagyobbra: a marmagassága 1,5 méter volt, de a hátsó lábain állva a 3,4 méter magasságot is elérte (vagyis könnyen elérték volna a kosárlabdapalánkon levő kosár gyűrűjét). Így hosszméretei alapján mintegy kétszer akkora volt, mint a ma élő barna medvék. Azonban a barna medvékkel ellentétben ők sokkal karcsúbbak voltak, a nyakuk rövidebb, a lábaik pedig hosszabbak voltak: így a 700 kg-os becsült tömegükkel csak valamivel voltak nehezebbek náluk. Mindenesetre félelmetes látványt nyújthattak. A mai medvékhez hasonlóan a hímek mintegy 20%-kal voltak nagyobbak, mint a nőstények.

[szerkesztés] Életmódjuk

A rövidfejű medvék Amerika nyílt térségein éltek: Észak-Amerikában a tundráktól a prérikig, Dél-Amerikában pedig a pampákon, ahol a mai (mindenevő) medvékkel ellentétben inkább vadásztak, de a dögöt sem vetették meg. Legalábbis erőteljes állkapcsaikból erre következtetni. A mai medvék viselkedése alapján az is feltételezhető, hogy inkább magányosan éltek (a nőstények a bocsaikkal).

[szerkesztés] Besorolásuk, fajaik

Nevüket onnan kapták, hogy a mai medvékkel ellentétben szokatlanul rövid fejük volt, mint a kutyák között a bulldognak, ezért „bulldogmedvének” is szokták nevezni. A rövidfejű medvék a medvefélék alcsaládján belül a Tremarctinae alcsaládba tartoztak.

Medvefélék (Ursidae) családjának négy alcsaládja ismert:

Ursinae alcsalád
Ide tartozik a legtöbb ma élő medve.
Ailuropoda alcsalád
Ide tartozik a panda.
Agriotheriinae alcsalád
Az összes faja kihalt.
Tremarctinae alcsalád
- Tremarctos nem
  Csak egy élő faja képviseli: a veszélyeztetett dél-amerikai pápaszemes medve (Tremarctos ornatus).
- Arctodus nem
  A nemnek öt kihalt faja ismert, az első kettő Észak-Amerikában, az utolsó három Dél-Amerikában élt:
  - Arctodus simus (óriás rövidfejű medve)
    Ő adta az Arctodus nem legnagyobb példányait. Inkább Észak-Amerika nyugati felén éltek. Csontjaikat barlangokban is megtalálták és egyes példányokon különféle betegségek nyomait mutatták ki. Erőteljes ragadozó lehetett, feltehetően pézsmatulkokra, rénszarvasokra, lovakra és földi lajhárokra vadászhatott. Két alfaját különböztetik meg:
    - Arctodus simus yukonensis
      Maradványaikat a mai Alaszka, Yukon és Nebraska államok területén találták meg.
    - Arctodus simus simus
      Példányait Kaliforniában, a La Brea kátránytóban találták meg. Valamivel kisebbre nőttek, mint az Arctodus simus yukonensis alfaj példányai.
  - Arctodus pristinus (rövidfejű medve)
    Szintén Észak-Amerikában élt, de inkább a keleti területeken. Valamivel kisebbre nőtt, fogai is kisebbek voltak és a feje is hosszabb volt, mint az Arctodus simus-nak. Egyesek kifejezettebb mindenevő jellegeik miatt az Arctodus simus ősének tekintik.
  - Arctodus bonariensis (buenos aires-i medve)
    Hatalmas szemfogairól ismert.
  - Arctodus pamparus (pampai medve)
    Hasonlított az Arctodus bonariensis-ra, de kisebb fogai voltak.
  - Arctodus brasiliensis (brazil medve)
    Ők adták nemük legkisebb faját.

[szerkesztés] Evolúciójuk

A medvefélék Tremarctinae alcsaládja az Újvilágban alakult ki, feltehetően az Ursavus nemből, amelynek fajai Európában éltek a korai és középső miocénben (kb. 22-15 millió évvel ezelőtt). A Tremarctinae alcsalád első képviselői a pliocén során jelentek meg, mintegy 5-2 millió évvel ezelőtt a mai Texas területén (Plionarctos). Feltehetően ez volt a Tremarctos és Arctodus nemek közös őse. Az utóbbi nem korai történetéről keveset tudni, fajai mintegy 800 000 évvel ezelőtt élték virágkorukat. Az Ursinae alcsalád óvilági eredetű: képviselői ez egykori Beringián keresztül vándoroltak be Amerikába, mintegy 200-130 000 évvel ezelőtt.

[szerkesztés] Kihalásuk

Kihalásuk minden bizonnyal összefüggött Amerika nagytestű növényevőinek eltűnésével, amely nem sokkal a mai indiánok őseinek Amerikába érkezését követően következett be (erről bővebben: pleisztocén megafauna). Az új, zömmel kisebb testű és fürgébb növényevőkből álló faunához a főleg mindenevő amerikai fekete és barna medvék feltehetően jobban tudtak alkalmazkodni, így a rövidfejű medvék a fajok túlélésért vívott versenyben alulmaradtak. Legközelebbi élő rokonaik a Dél-Amerikában élő pápaszemes medvék.