Rebek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A rebek a mai vonós hangszerek (különösen a hegedű) előfutára. Három (esetleg kettő) húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.

Ugyan ez egy európai hangszer, de eredete az arab rebabban keresendő, hispánián keresztül került Európába.

Fénykora a középkorra tehető (10.-14. század)

Kialakítása egy körtére hasonlít, mert a testet nem tudjuk elkülöníteni a fogólaptól. Léteznek egyéb kialakítások is, de nem nagyon elterjedtek.

Mikor játszottak rajta, vagy az álluk alá tették, vagy a kezükön tartották (mint egy hegedűt). Később megjelent a Viola da gamba féle lábon tartás módszer.

Hangmagassága valahol a mai hegedű hangmagassága környékén keresendő. Feltehetőleg később (a gambákhoz hasonlóan) megjelentek különböző méretű és hangmagasságú változatok, mert a 16. században már írtak darabokat rebekkonzortokra.

A reneszánsz végére teljesen kiszorultak a zenéből, helyüket a különböző gambák vették át. A 18. században a táncmesterek használták a zsebhegedűk mellett, kis mérete miatt. Jelenleg a különböző népzenékben használatosak.