Sárga-kék ara
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Ara ararauna Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A sárga-kék ara más néven közönséges arapapagáj (Ara ararauna) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Élőhelye Dél-Amerika északi része, Panamától Paraguay-ig terjed. Alföldi és folyók menti erdők, mocsarak, szavannák lakója.
[szerkesztés] Megjelenés
Magassága 85 centiméter, testtömege 900-1300 gramm. Nyakának oldala, a hasa olajsárga, homloka és fejtető egy része zöld, csupasz pofafoltja krémfehér, háta és szárnya egy része kék. Csőre 6 cm hosszú. A nemek hasonlóak.
[szerkesztés] Életmód
Különböző magvak, gyümölcsők, bogyók és rovarok teszik ki a táplálékát.
[szerkesztés] Szaporodás
Tavasszal költi ki 2-4 tojásból álló fészekalját. A tojó a költést egyedül végzi, a táplálásban mind a két szülő részt vesz.
[szerkesztés] Tartás
A leggyakrabban tartott araféle. Magyarországon minden állatkertben, ahol tartanak papagájokat megtalálható. Ezenkívűl szinte az egyetlen ara, mely magángyűjtőknél is megtalálható hazánkban. Fogságban viszonylag jól tartható madár és elég kielégítő a szaporodási rátája is. A többi arafajjal ellentétben, e fajnál mára szinte teljesen kielégíthető a kereslet fogságban szaporított madarakkal, így a természetből való befogás a sárga-kék aránál nem jelentős mértékű.