S–3 Viking
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| S–3 Viking | |
|---|---|
 S-3 Viking géppár a levegőben |
|
| Műszaki adatok | |
| Funkció | Tengeralattjáró-vadász repülőgép |
| Gyártó | Lockheed |
| Személyzet | 4 fő |
| Első felszállás | 1972. január 21. |
| Szolgálatba állítás | 1974. |
| Méretek | |
| Hossz | 16,26 m |
| Fesztáv | 20,93 m |
| Magasság | 6,93 m |
| Szárnyfelület | 37,16 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 12 057 kg |
| Tüzelőanyag mennyisége | 7320 l |
| Maximális felszállótömeg | 23 831 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db General Electric TF34–GE–2 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 2×41,26 kN |
| Repülési jellemzők | |
| Maximális sebesség | 0,71 Mach 6100 m-en 795 km/h tengerszinten |
| Hatósugár | 5121 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 12 465 m |
| Emelkedőképesség | 26 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 334 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,353 |
| Fedélzeti elektronika | |
| Rádiólokátor | AN/APS–137 |
 Az S–3 Viking háromnézeti rajza |
|
Az S–3 Viking repülőgép-hordozóról üzemeltethető tengeralattjáró-vadász repülőgép, melyet az Amerikai Haditengerészet megrendelésére az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az S–2 Tracker repülőgépek leváltására. A Hidegháború végével a repülőgép-hordozókat fenyegető szovjet tengeralattjárók veszélye megszűnt, a gépeket elsősorban a felszíni hajók elleni feladatkörben alkalmazták, 2009-re vonják ki őket a rendszerből.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- S-3B Viking - A FAS.org típusismertetője
- The Lockheed S-3 Viking
Based on work by