Slír
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A slír sekélytengeri, gyakran glaukonitos homokkő (finomhomokos, agyagos aleurolit), mely sok ősmaradványt tartalmaz. Magyarországon főleg az Északi-középhegység környezetében fordul elő, Eger mellett vannak a legismertebb feltárásai, például: Szécsényi Slír Formáció. A palócok az apoka névvel illetik. Fontos szerepet játszott az oligocén szenek kialakulásában. A oligocén elején megjelenő tengerelöntés 100-150 méter vastag üledékkel fedte be a mocsaras, lápos területeket, így megfelelő körülményeket teremtve a szénképződésnek. Színe szürke, zöldesszürke, vastagsága 400-600 méter.
Alsó miocén első elemét az ipolytarnóci földtani bemutató területen slír alkotja. Itt a tenger visszahúzódása a feltöltő munkát végző folyók üledéke fedte be. Amelyre aztán riolittufa hullott, így konzerválva az arra járó állatok nyomait.
A magyarországi előfordulásokban sokszor vulkáni kőzetek feküje, például a Börzsönyben.
Egyéb magyarországi slír formációk:
- Garábi Slír Formáció – középső miocén, kárpáti emelet
- Putnoki Slír formáció – középső miocén, kárpáti emelet
- Tekeresi Slír Formáció – miocén
Slír található például az alábbi formációkban is:
- Szilágyi Agyagmárga Formáció – miocén
- Nógrádszakáli Formáció – miocén
Based on work by