Északi-középhegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Északi-középhegység
Az Északi-középhegység magyarországi része
Hegység	Kárpátok
Hely	Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén  Magyarország
Legmagasabb pont	Kékes (1014 m)
Terület	13 000 km2

Az Északi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható:

• Eredeti szűkebb értelmében a Magyarország északkeleti részén található hegyvidéki területeket jelenti. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegyvonulat része, amely földrajzilag Szlovákia területére is átnyúlik. A kifejezés a szocialista időszakban vált közkeletűvé Magyarországon, amikor a szlovák-magyar határt egyben földrajzi választóvonalnak is tekintették.
• A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az egész hegyvonulatot jelenti, amely a Börzsönytől az Eperjesi-hegységig húzódik. A hegység nagyobb része Magyarország északkeleti részén, Észak-Magyarország régióban található, de a magyar-szlovák határ mentén mindvégig átnyúlik Szlovákia területére is, keleti és északi tagjai pedig már Kelet-Szlovákia területén húzódnak. A hegyvonulat szlovák neve Matransko-slanská oblast'. Szócikkünkben a tágabb értelmezést követjük.

Az Északi-középhegység az Északi-Kárpátok belső pereméhez tartozik. Részei délről észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és Szalánci-hegység. (Az utóbbit a szűkebb értelmezés esetén nem sorolják az Északi-középhegységhez.)

Az Aggteleki-karsztot a szűkebb, geopolitikai értelmezés esetén szintén az Északi-középhegység részének tekintik, földrajzilag viszont valójában a Gömör-Szepesi érchegységhez tartozó Gömör-Tornai-karszt vagy Szepes-Gömöri-karszt Magyarországra átnyúló része.

Az Északi-középhegységben található Magyarorszag legmagasabb hegye, a Kékes tető.

Tartalomjegyzék 1 Részei 2 Ásványkincsei 3 Nemzeti Parkok 4 Tájvédelmi körzetek 5 Természetvédelmi területek 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Részei

• A Visegrádi-hegység fő csúcsa a Dobogó-kő (699 m), amelyet a Két-bükkfa-nyereg választ el a Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is.

• A kb. 600 km² területű Börzsöny a Visegrádi-hegység folytatása. Nagyrészt vulkanikus eredetű, kőzetanyaga andezit és andezittufa. Északról az Ipoly határolja, délről a Duna, kelet felől pedig a Nógrádi-medence választja el a Cserháttól. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos. Szlovákia területén a Burda kapcsolódik hozzá.

• A Cserhát ugyancsak andezitből áll, de az erózió sokkal jobban lekoptatta, gyakorlatilag dombvidék. Legmagasabb pontja a Teke (566 m). A Gödöllői-dombság és a Monor-Irsai-halomvidék szintén az Északi-középhegységhez sorolható, mint annak legdélebbi nyúlványai és legalacsonyabb elemei. Átmeneti tájegységet alkotnak az Alföld felé.

• A Karancs-Medves-vidéket a Karancs és a Medves-Ajnácskői-hegység vulkanikus hegycsoportjai alkotják. Az utóbbit Nógrád-Gömöri bazaltvidéknek is nevezik, és az északi része Szlovákia területén található. (Szlovák neve Cerová vrchovina.) A Karancs anyaga andezit, a Medves-Ajnácskői-hegységé pedig bazalt. A Medves-fennsík Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 500 méter feletti összefüggő fennsíkja. A vidék vízrajzi különlegessége, hogy itt húzódik a Kárpát-medence két legnagyobb folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízválasztó vonala. A tájegység legmagasabb pontja a 727 méter magas Karancs.

• A Mátrában található a Kékes, Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebből a szempontból megelőzi a szomszédos Bükk. A Mátra szintén vulkanikus eredetű, nagyrészt andezitből áll.

• A Heves-Borsodi-dombság 300-500 méter magas dombvidék. Homokkő, homok, kavics és riolittufa építi fel.

• A Bükk nagyrészt mészkőhegység, a Bükk-fennsíkot körülvevő területen riolit és riolittufa is előfordul. Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Gyakoriak a karsztjelenségek: barlangok, víznyelők, karsztforrások.

• A Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Területét agyag és homok borítja, néhol márványszerű aprókristályos mészkő található.

• A Tokaj-Eperjesi-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található. A Tokaj-Eperjesi-hegységet néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik.
  • A Zempléni-hegység vagy más néven Tokaji-hegység vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit. Híres szőlőtermesztő vidék.
  • A Szalánci-hegység vagy Eperjesi-hegység (szlovák: Slanské vrchy) Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport és Hegyköz földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványát alkotják, a politikai határok miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként szerepelnek.

• A geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolt Aggteleki-karszt (korábban Észak-borsodi-karszt) 300-500 méter átlagmagasságú mészkő- és dolomithegység. A Bükk hegységtől északra fekszik, a két hegyvidéket a Sajó völgye választja el. Itt találhatóak Magyarország leghíresebb barlangjai, köztük a Baradla-barlang. A terület valójában a Szlovákiába átnyúló Gömör-Tornai-karszthoz tartozik, amely földrajzilag nem az Északi-középhegység, hanem a Gömör-Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie, Spišsko-gemerské rudohorie) része.

[szerkesztés] Ásványkincsei

• barnakőszén
• mészkő
• lignit

[szerkesztés] Nemzeti Parkok

• Aggteleki Nemzeti Park (Alapítása: 1985.)
• Bükki Nemzeti Park (Alapítása: 1976.)
• Duna-Ipoly Nemzeti Park (Alapítása: 1997.)

[szerkesztés] Tájvédelmi körzetek

• Hollókői Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1977.)
• Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1989.)
• Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1989.)
• Mátrai Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1985.)
• Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1993.)
• Lázbérci Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1975.)
• Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1986.)
• Zempléni Tájvédelmi Körzet (Alapítása: 1984.)

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

• Nagy-Milic Natúrpark (Alapítva: 2003, magyarországi és szlovákiai települések által a határ két oldalán)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Dunántúli- és az Északi-középhegység
• Az Északi-középhegység
• A Börzsöny
• A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja
• Magyarország hójelentése és sícentrumai - Hójelentés.hu
• Nagy-Milic Natúrpark