Slackware

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Slackware Linux**
Kép:Slackware-logo.jpg
Tux pipával, a Slackware kabalája
Fejlesztő:	Patrick Volderking
OS-család:	GNU/Linux
Forráskód:	nyílt
Legfrissebb változat:	11.0 / 2006. október 1.
Rendszermag típusa:	monolitikus
Licenc:	GPL
Státusz:	aktuális
Weboldal:	slackware.com

A Slackware egy Linux-disztribúció. Jelenleg a 11.0-ás kiadásnál tart. A kezdetektől jelen van, az egyik legjobbnak tartott disztribúció.

Tartalomjegyzék

1 Története és neve
2 Kiadott verziók, elérhető architektúrák
3 ZipSlack
4 A felépítésének filozófiája
5 Néhány, a Slackware-re épülő disztribúció
6 Külső hivatkozások, Internetes Slackware közösségek

[szerkesztés] Története és neve

Slackware logó

Az első Slackware kiadás az 1.00 volt, amit 1993. július 13-án tett közzé Patrick Volderking, a disztribúció megalkotója és fejlesztője.

Ez az SLS Linuxon alapult, és támogatta a 3½" kislemez-tükröket, amelyeket ingyenes FTP szerverekről lehetett beszerezni. A Slackware a legrégebben létező disztribúció, 2003-ban ünnepelte a 10. születésnapját.

A név "Slackware" szótöve a "Slack", jelentése: laza.

A korai kiadásokban három felhasználó fiók létezett, így mint: "satan", "gonzo" és "snake". Ezeket példaként hozták létre, de később eltávolították, lévén potencionális biztonsági kockázatot jelentettek.

1999-ben a verziószám 4-ről felugrott rögtön 7-re, amit Patrick Volderking [1] azzal magyaráz, hogy bár jelentős újításokon ment keresztül eladdig a rendszer, ennek ellenére ez verziószám növekedéssel nem járt. Eme hiányt pótolta ezzel a nagyobb ugrással, emellett próbált lépést tartani más linux-disztribúciókkal, (amelyek ekkor már a 6-os verziójukat élték) a verziószám növelése szempontjából ezzel mutatva, hogy a Slackware is van annyira friss, mint más disztribúciók.

2004-ben Patrick Volkerding komolyan megbetegedett, ezzel hosszabb időre bizonytalanná váltak a további Slackware verziók. Felépülése után a fejlesztés folytatódott.

2005-ben a GNOME-ot eltávolították az aktuális és a rákövetkező verziókból, és átadták annak támogatását a Slackware-GNOME, mint például a Freerock[2] fejlesztőközösségeknek.

A Slackware történetében mindig voltak különféle disztribúciók, illetve LiveCD-k (pl. SLAX). Néhány népszerű disztribúció is erre épül, így mint a SuSE, College Linux, Zenwalk, VectorLinux.

[szerkesztés] Kiadott verziók, elérhető architektúrák

x86 architektúra kiadásainak dátumai
Verzió	Dátum
1.0	1993. július 16.
2.0	1994. július 16.
3.0	1995. november 30.
3.1	1996. június 3.
3.2	1997. február 17.
3.3	1997. június 11.
3.4	1997. október 14.
3.5	1998. június 9.
3.6	1998. október 28.
3.9/4.0	1999. május 17.
7.0	1999. október 25.
7.1	2000. június 22.
8.0	2001. július 1.
8.1	2002. június 18.
9.0	2003. március 19.
9.1	2003. szeptember 26.
10.0	2004. június 23.
10.1	2005. február 2.
10.2	2005. szeptember 14.
11.0	2006. október 1.

A Slackware elsődleges fejlesztési iránya az x86 architektúrájára (személyi számítógép, PC). Ennek ellenére vannak hivatalos portolások DEC Alpha és SPARC rendszerekre is. 2005-ben már volt Slackware System/390-re szintén. Nemhivatalos portolások is megtalálhatóak, így mint ARM (Armedslack), SPARC (Splack), PowerPC (Slackintosh) és x86-64 (Slamd64) architektúrákra. (Lásd még: Slackware alapú szabad disztribúciók (angolul))

A Slackware legutolsó stabil kiadása x86-ra a 11.0-es verzió (2006. október 2.), amely már tartalmazta a Linux ALSA-t, a GNU Fordító Gyűjteményt 3.4.6 , Linux kernele alapértelmezettként 2.4.33.3 (2.6.17.13 alternatívként elérhető), KDE 3.5.4-es grafikus felület és a megszokott programcsomagok.

Létezik egy úgynevezett aktuális (current) verzió, tesztelési/fejlesztői verziója a Slackware-nak, aminek használata kockázatosabb, de ez mindig a legaktuálisabb javításokat, nem feltétlen stabil programverziókat tartalmazza.

[szerkesztés] ZipSlack

A ZipSlack egy „lebutított” Slackware disztribúció, amely eredeti célja a méretének 100 megabájton belül tartása, hogy egy zip disken is elférjen. Jelenleg ezt egy ZIP formátumú tömörített fájlban adják ki, amely tartalmaz egy azonnal használható minimális Slackware Linux rendszert. Ebben nincs X Window grafikus ablakkezelő rendszer (amennyiben a lemezterület engedi és telepítve van, képes azt is kezelni), de képes alapvető hálózati feladatok ellátására és tartalmazza a legtöbb fordítót is, amelyek benne vannak a Slackware-ben is. A hagyományaihoz híven FAT/FAT32 fájlrendszert használ, amely telepíthetővé teszi MS-DOS, Windows 3.x, Windows 9x rendszereken a meghajtó újrapartícionálása nélkül, ezzel lehetővé teszi a gyors és kockázatmentes (minimális kockázat) kipróbálását a Slackware Linuxnak, vagy biztonsági rendszerként használva, hibajavításra és nem indítható Linux-rendszerek javítására. A ZipSlack csak DOS alatt képes futni, és ezért nem kompatibilis a Windows NT/2k/XP rendszerekkel.

[szerkesztés] A felépítésének filozófiája

A Slackware 10.2 KDE 3.4 grafikus felülettel

[szerkesztés] KISS

A KISS angol betűszó „Keep it Simple, Stupid”, jelentése Tartsd egyszerűen, bután. Ez egy irányelv, amivel magyarázható a Slackware fejlesztésének irányvonala. Ebben a környezetben az „egyszerű” a rendszer felépítésére értendő, és nem a könnyű használatra. Ezért sem tartalmaz több, különféle grafikus felhasználói felület beállítását segítő eszközt, amivel barátságosabb felületet nyerhetnénk, mint az egyszerű parancssor. (A grafikus felületek általában nagyon komplex rendszerek, melyek segítik a felhasználó tájékozódását az adott operációs rendszereken belül.) A Slackware gyors és stabil, ellenben nem jellemző, hogy felhasználóbarát is lenne. A laikusok szerint nehezen beállítható és nehezen tanulható. A „profik” szerint ez az egyszerűség egyben az előnye is, mivel teljesen rugalmas és átlátható rendszer, felesleges és instabil „felhasználóbarát” elemek nélkül.

[szerkesztés] Indítási folyamatok

A Slackware BSD szerű inicializáló szkripteket használ, mint a legtöbb más Linux disztribúció a UNIX System V-hoz hasonlóan. Ennek értelmében minden egyes futási szinthez adott egy alkönyvtár, amely tartalmazza a szükséges inicializáló szkripteket. A kölönbség az, hogy amíg a BSD egyetlen szkriptet tart fent minden egyes szinthez, addig a Slackware az adott alkönyvtárban több szkriptet használ. Ez kissé visszaveti az átláthatóságot, de a System V struktúra érvényesül. A Slackware 7.0-ás verziójával kezdve teljesen egyesült a System V szerű indítási rendszerrel.

[szerkesztés] Csomagkezelése

A Slackware csomagok gzippel tömörített tarballok, amelyek előre lefordított szoftvereket tartalmaznak, egységesen használt a fájlnév végén kiterjesztés-szerűen a „.tgz”. Ezeket a csomagokat a rendszer képes telepíteni, frissíteni és egyszerűen eltávolítani, ahogyan más disztribúciók is. Nem figyeli a szoftver és egyéb csomagfüggőségeket (csomagfüggőségekbe tartozhatnak más szoftverek, fordítók, függvények), nem is értesít róla amíg nem futtatjuk az adott szoftvert. Ennek értelmében a csomagokat úgy telepíti, hogy feltételezi a fenálló függőségeket már korábban telepítettük.

Természetesen a Linuxban megszokott tarballokat is telepíthetünk – megkerülve a Slackware csomagkezelő rendszerét – a tarballban elhelyezett konfiguráló és telepítő fájlok segítségével a szoftver alkotóelemei a megfelelő helyekre kerülnek. (amennyiben van doints.sh nevű szkript a tarballon belül, mindenképpen azzal kezdjük a telepítést) Ezek a tarballok részletesen tájékoztatnak a fennálló csomagfüggőségekről, illetve azok szerint telepítik a szoftvereiket.

A Slackware nem rendelkezik hivatalos – Debianban megszokott apt – letöltő, telepítő, függőségellenőrző rendszerrel, ami időnként nehézkessé teszi a csomagkezelést, de ezeknek a problémáknak egy részére kínál megoldást néhány opcionálisan használható szotver, mint amilyen a slapt-get.

[szerkesztés] Swaret

A Swaret a Slackware 9.0 része volt, mint opcionálisan telepíthető szoftver a második CD-ről, de a 10.0-ás verziótól kezdve kikerült a rendszerből, bár így is elérhető külső forrásokból. Ezen felül még az itt felsorolt szoftvereket is használhatjuk a csomagjaink kezelésére Slackware alatt: