SN 1987A
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az SN 1987A egy szupernóva volt a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban. Nagyjából 50 kiloparszek távolságban történt a Földtől, ez a legközelebbi szupernóva az SN 1604 óta (amely a Tejútrendszerben magában robbant). A szupernóvából jövő fény a Földet 1987. február 23-án érte el. Mivel ez volt 1987-ben az első felfeldezett szupernóva, ezért az "1987A" jelölést kapta. Májusban volt a legfényesebb, ekkor 3 magnitudós volt, és lassan halványodott a következő hónapokban.
Ez volt az első szupernóva, amelyet neutrínódetektorokkal (például Super-Kamiokande) is észleltek, ezt a pillanatot tekintik a neutrínócsillagászat születésének.
A robbanás által létrehozott szupernóvamaradvány az egyik legjobban tanulmányozott égitest manapság.
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Isaac Asimov: A robbanó Napok, Kossuth Könyvkiadó, 1987., mellékletében szerepel a robbanás észlelésének pontos kronológiája, és az esemény elemzése Patkós László fizikus által (5 oldal)
Based on work by