Sokk (orvostudomány)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A sokk egy klinikopatológiai tünetegyüttes, mely leginkább a létfontosságú szervek hypoperfúziójával, gyenge, szapora pulzussal, alacsony vérnyomással jellemezhető. Számos formája vezet halálhoz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A sokk formái
- hypovolémiás sokk: vérzés, plazmavesztés (pl. hányás) és folyadékvesztés (izzadás, csökkent bevitel) esetén
- kardiogén sokk: károsodott szívfunkciók miatt kialakuló szisztémás pangás okozza
- neurogén sokk: gerincvelői érzéstelenítés esetén szisztémás vazokonstrikció jön létre
- szeptikus-toxikus sokk: bakteriális fertőzések során felszabduló toxinok miatt
- anafilaxiás sokk: I. típusú immunreakció miatt
- endokrin sokk: hypo- és hyperglikémia, hyperthyroidosis
- traumás sokk: nagyrészt szívinfarktus okozza
[szerkesztés] A sokk patogenezise
Az említett okok miatt leeshet a vérnyomás, csökken a perfúzió. Ezt szimpatikus aktiváció követi, melynek eredménye a lokálisan nagyobb mértékű vérátáramlás, de szisztémásan további perfúzió csökkenés, azaz a vérnyomás tovább zuhan. Ha a folyamatot semmi sem állítja meg, a beteg rövid idő alatt életét veszti.
[szerkesztés] A sokk stádiumai
- non-progresszív: a szervezet reflex folyamati lépnek működésbe, a kritikus fontosságú szervek vérellátása megoldott, a folyamat még visszafordítható szöveti károsodás nélkül.
- progresszív: szöveti destrukció figyelhető meg, a fontos szervek ellátása is zavart szenved, ha vissza is fordítható, már csak maradandó károsodással.
- irreverzibilis: a beteg kritikus állapotba kerül, rövid idő alatt bekövetkezik a halál; a szeptikus és kardiogén sokkot elszenvedettek 75%-a eljut ebbe a stádiumba.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
- A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
- Histopathologiai gyakorlatok (Dr. Nemes Zoltán, 2005, Debrecen, DEOEC)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Orvostudományportál |
)