Sri Pada

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Srí Lanka elhelyezkedése a Csendes-óceánon

Sri Pada, szent hegy Srí Lanka (Ceylon) szigetén. A Föld egyetlen olyan szent hegye, melyet a világvallások hívői egyöntetűen tiszteletben tartanak.

Tartalomjegyzék

1 Elnevezései
2 A Szent Hegy helye
3 A Szent Hegy története
4 A Szent Hegy híres utazói
5 A Szent Hegy az irodalomban
6 Ajánlott irodalom
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Elnevezései

szingalézül Sri Pada (Szent Lábnyom), tamil nyelven Sivanolipatha Malai (Siva lábnyoma), portugálul Pico de Adam (Ádám-csúcs), arabul Al-Rohoun.

Egyéb elnevezései: szanszkritül Samantakuta, szingalézül Samanelakhanda, a Sámán hegye, aki az 5. századi ceyloni krónika, a Mahavamsa szerint a sziget négy védelmezőjének egyike volt.

Sri Pada a középhegység délnyugati részén található, Adams jelöléssel. (XIX. sz. térkép)

[szerkesztés] A Szent Hegy helye

Koordináták: 6°49'É - 80°30'Ny
Hely : Srí Lanka, Sabaragamuwa tartomány, Ratnapura városától 16 km északkeletre.
Magassága : 2243 méter, Srí Lanka második legmagasabb hegye

[szerkesztés] A Szent Hegy története

A hegy Ptolemaiosz Geográfia művében fordul elő először, Valspada néven.

Szent hegye hindu, buddhista, keresztény és muszlim zarándokoknak.

Az első forrás a Kr. u. 1100-as évek elején említi a Szent Lábnyomot.

A zarándoklat leglátogatottabb ideje a decemberi teliholdtól a buddhista Vesak-ünnepig (májusi telihold) tart. A cél, valamelyik napkeltekor elérni a csúcsot. Ekkor a hegy árnyéka tökéletes háromszögként vetül a környező égboltra, amely hirtelen eltűnik, ahogy a Nap felkél. A körvonal azért is különös jelentőségű, mivel maga a hegy nem annyira szabályos alakú, mint az árnyéka. Az év többi hónapjaiban a hegyet rendszerint sűrű felhőtakaró veszi körül. Lásd [1].

A kónikus hegy egy megközelítőleg 8-szor 24 méteres fennsíkban végződik, ahol különös látvány fogadja a zarándokot: egy hatalmas, lábnyom formájú sziklatömb, melynek mérete kb. 170-szer 70 centiméter. Az ereklye a Föld hívői számára mást és mást jelent.

Déli (mahajana) buddhisták szerint Buddha lábnyoma, aki háromszor járt a szigeten, és utolsó megjelenésekor hagyta azt maga után; írja a Mahavamsa.

Dél-indiai hinduk szerint Siva isten lábnyoma.

Az 1505 körül bevándorolt portugál keresztények legendája alapján Szent Tamás apostol ereklyéje, akinek lába mennybemenetele előtt itt taposta utoljára a Földet.

Iszlám hívők szerint az első ember, Ádám lábnyoma, aki Földre érkezésekor először a szigetre, itt tette a lábát. Innen a hegy portugálul és angolul elterjedt neve a Pico de Adam illetve Adam's Peak: Ádám-csúcs.

A legenda azt is elmondja, hogy Ádámnak Allah azért jelölte ki ezt a helyet, mivel ez volt az a sziget, mely a legjobban hasonlított a Paradicsomra. Erről írt gyönyörűen Giovanni de Marignolli 1335-ben:

„Taprobane a Paradicsomtól negyven mérföld, ahol már hallani forrásainak hangját...”

Az arab legendának pedig egyenes folytatása, miszerint a hegyen évszázadok óta találhatók drágakövek, a Paradicsomból kiűzetett Ádám és Éva könnyeinek kikristályosodásai. A buddhisták szerint, amikor Buddha odalátogatott, és rendkívüli szegénységet talált, megajándékozta a szigetlakókat. Innen a hegy arab elnevezése az Al-Rohun, illetve a szanszkrit Ratnagiri: Gyémánthegy. Egy XIV. századi perzsa legenda szerint a sziget minden fűszerét és virágát Allah teremtette, midőn Ádám a szigetre érkezik, semmiben ne szenvedjen hiányt.

[szerkesztés] A Szent Hegy híres utazói

Kr.u. 59 körül nesztoriánus keresztények érkeztek Perzsiából
324 körül Nagy Sándor, Iskander járt a szigeten
410-es évek, Fa-Hszien, kínai szerzetes töltött két évet a szigeten
655 Punyopaya, indiai szerzetes
851 Sulaiman, arab kereskedő
929 Abú Abdullah Khafif, arab
1280-as évek, Al Qazwini, arab
1292 Marco Polo (saját leírásában nem említi)
1327 körül Friar Odoric, olasz szerzetes
1344 Ibn Batuta, arab utazó
1340-es évek, Friar Marignolli, olasz szerzetes
XV. sz. közepe Fra Mauro, olasz szerzetes, térképész

[szerkesztés] A Szent Hegy az irodalomban

A misztikus Lemuria is szerepel, mint a mai Srí Lanka szigetének helyén.
A Pistis Sophia, II. századi gnosztikus mű.
Ramajana és Mahabharata, indiai hősköltemények
Mahavamsa, V. századi ceyloni krónika
Manimegalai, VI. századi tamil költemény.
Al Tabari, IX. sz.
Anargharaghava, IX. századi szanszkrit költemény. Rama repülő szekerén megy a hegycsúcsra Sita-hoz, asszonyához.
Balaramayana, IX. századi szanszkrit költemény. A sziget királya Rohana, a Gyémánthegy Ura.
Rajataragani, XI. századi költemény Kashmírból. Megavahana király, aki felmegy a hegycsúcsra.
Sumantakutavannana, XIII. századi páli költemény.
Salalihini Sandesa, XV. századi szingaléz költemény.
Suvul Sandesa, XVI. századi szingaléz költemény.
Ezeregyéjszaka meséi - Szinbád történetei, hatodik utazás
A XX. században Arthur C. Clarke regényében, a The Fountains of Paradise-ban bukkan fel a hegy, számos, korabeli forrás megidézésével.